Magánjog 3. kötet, Öröklési jog (Budapest, 1906)

Hitvestársi öröklés. 115 tőke s kamatnövedéknek arra a fele részére, mely a felp.-ek tulajdonául ítéltetett meg-, az özvegyi jogból kifolyó haszonélvezeti jog1 özvegysége tartamára szintén megilletvén, felp.-ek ezúttal nem jogosíthatok (el arra, hogy a kérdéses tőkének és kamatnövedékének az alp. özvegyi jogával terhelt eme fele részét a birói letétből felvehessék, sőt ellenkezőleg erre az alp.-t a jelen Ítélet rendelkező részében kifejezett módon és korlátok közt annyival is inkább fel kellett jogosítani, mert arra nézve, hogy ez a kérdés ebben az örökösödési perben mindkét peres fél jogérdekének megfelelő szabályozást nyerjen, a perrendtartás s a hagyatéki eljárásra vonatkozó iratok tartalma szerint akadály fenn nem forog. C.: Hb. (1897. decz. 9. 4702. sz.) = V. ö. Curia : Pelp.-t hitvestársi igényével elutasítani kellett, mert ő férjétől az A) a szentszéki Ítélettel férje vétke miatt még 1860-ban ágyra s asztalra nézve bizonytalan időre elválasztatott s azóta férjétől elváltán élt. Az oly elválasztás után pedig a házastársak egyike sem veheti igénybe a hitvestársi örökséget, mely különben nemcsak a közszerzeményi, hanem egyáltalán minden szerzemény, ugy a házasság előtt, mint annak tartama alatt szerzett javakból követelhető, mert a hitvestársi öröklés lényege a kölcsönösség, ugy hogy az egyik házastárs öröklési igényeinek megszűntével a másik házastárs öröklési igén3Te is megszűnik. (1886. máj. 5. 125. sz.) Győri T.: Az ágy- és asztaltól való elválasztással az örökhagyó és neje között fennállott életközösség és ebből folyó jogviszony megszűnt, tehát megszűnt a hitvestársi öröklésnek jogalapja is. (49/1891. sz.) Agi vagyon értéke erejéig az ily vagyonra nézve öröklésre hivatott rokonokkal szemben nincs helye hitvestársi öröklésnek. 82. B pesti T.: A hagyatéki leltár 1—21. és 27—29. tételeiben felsorolt ingóságokra nézve, az elsőbirói Ítélet megváltoztatásával azért kellett felp.-t elutasítani s illetve az alp.-i viszonkeresetnek helyt adni; mert felp. azt, hogy a szóban forgó ingóságok fitestvérének, néhai P. J.-nek ági természetű javai voltak volna, mivel sem bizonyította; már pedig az id. törv. szab. 11. és 14. §§-ainak rendelkezései szerint felp.-t mint néhai P. J. oldalági örökösét csupán az esetben illethetné az ily nem ági természetű vagyonban törvényes öröklés, ha annak hitvestársa nem maradt volna; s ekként őt hitvestársi öröklésével, még ha a kérdéses javak egyedül a P. J. szerzeményei voltak volna is, az özvegy megelőzte, kinek jogán azután megelőzik ennek örökösei az alp.-ek is. Ezzel szemben a felp. a néhai P. J. hagyatéki ügyében 1879. aug 23-án és 1886. jun. 23-án kelt jegyzőkönyvekre igényének támogatása végett sikerrel nem hivatkozhatik: mert azok P. J. özvegyének olyan nyilatkozatait nem tartalmazzák, melyben az a szóban forgó ingóságok iránt öröklési igényéről a felp. javára lemondott volna; s mert ezenkívül mindkét jegyzőkönyv tartalma azt mu8*