Magánjog 2/2. kötet, Családjog és kötelmi jog 2. (Budapest, 1906)

A szerződések tárgya. 509 zéstől, mint feltételtől tették függővé és igy az alp. érdekét a szerződés meg nem valósithatásából eredő minden veszélytől megóvták arra az esetre is, ha az ideiglenes szerződés rendelkezésének megfelelőleg a végleges szerződést aláírja. Ezek szerint a szerződés, a melylyel az czéloztatott, hogy az alp. a gyógyszertári berendezés és áruk megvétele mellett a haszonélvezetre jogositott özvegy hozzájárulásával, magát a gyógyszerészi jogositványt törvényes uton megszerezhesse, sem törvénybe nem ütközik, sem nem olyan ügylet, a melynek megvalósitása feltétlenül lehetetlen, a miért is egyéb jogmegszüntető tény hiányában érvényes és a felek [mindenike által, a kikötött feltétel korlátain belül a lehetőségig teljesitendő. Ezért a fennebb idézett törvénynek és szabályrendeletnek rendelkezései egymagukban nem szolgálhatnak jogos okul arra, hogy az alp. a végleges szerződés aláirását megtagadhassa; a miért is a felebbezési biróság anyagi jogszabály megsértésével utasitotta el a felp.-t keresetével pusztán abból az indokból, hogy a kérdéses szerződés létrejötte törvény által ki van zárva. (1901. decz. 19. I. G. 447. sz.) Italmérési jog átruházása és bérbeadása. 147. Bpesti T. : A felebbezési biróság tényként megállapította, hogy Ruttka község az általa bérelt regále-jogot albérbe adta az Ítéletében megnevezett egyéneknek, úgyszintén megállapította azt a tényállást is, hogy alp. jövedéki kihágást követett el és ennek következtében alp. a B) alatti egyezséggel magát arra kötelezte, hogy 107 frt 10 kr. bírságösszeget tartozik fizetni. Ez a tényállás annak a jogi megítélésnek tartozik alá, hogy minden vétség, mely által vagyonbeli kár okoztatott, kártérítési kötelezettség alapjául szolgál. Ezt a jogszabályt helytelenül mellőzte a felebbezési biróság ítéleténél, mert a jövedéki kihágás által alp. a jogositott felet egy a törvényen alapuló bevételi összeggel jogellenesen megkárosította. De nem kevésbbé téves a felebbezési biróság Ítélete a tekintetben, hogy a kárkövetelési jogosultság kit illet meg: ugyanis a perhez csatolt közigazgatási iratok között feltalálható pénzügyminiszteri határozat megállapítván a regále-jog albérbe adásának törvénybe ütköző voltát, az albérlet ténye jogilag semmis és nem létezőnek tekintendő ; miután pedig a semmis albérlet mellett a bérlőkül megnevezett egyének szereplése a jogositott bérlőnek, a községnek jóllehet szintén semmis - megbízásán, vagyis szerződésileg kifejezett akaratán alapul, az albérlők eljárásából a megbízás elveihez képest nem a megbízottak, hanem a megbízó javára származik jog, és a mennyiben a megbízás is semmisnek volna tekintendő, a meg-