Magánjog 2/2. kötet, Családjog és kötelmi jog 2. (Budapest, 1906)

504 Szerződés. ellen 1892. máj. 20-án foganatosított árverés jogerőre jutása után F. P. felp. ügyészének a kereseti 1200 frt kifizetését megígérték. Indokok: A mint az elsőbiróság Ítélete indokaiban kifejtette, a C) alatti okiratban foglalt megállapodás az árverés eredményének csökkentésére irányuló megállapodásnak tekintendő ugyan s obből folyólag a biróság előtt érvényesíthető követelés alapjául nem szolgálhat, de mivel felp. azt állította, s főesküvel bizonyítani is kívánta, hogy alp.-ek a fent emiitett árverés jogerőre jutása után is megígérték a kereseti követelés kifizetését, felp. kereseti jogának megállapítását az alp.-éknek megítélt főeskü le- vagy le nem tételétől kellett függővé tenni, azért, mert ha alp.-ek nem teszik le a főesküt, bizonyítva lesz, hogy alp.-ek a felp. által állított uj fizetési ígéretet megtették és alp.-ek az ezen ígéreten alapuló kötelezettség ellen sikerrel nem védekezhetnek azzal, hogy a C) alatti okiratban foglalt korábbi kötelezettségük jogi hatálylyal nem bírt, mivel az ujabbi ígéret megtételekor ezt tudták vagy tudhatták, s daczára annak azt az ígéretet megtették, minélfogva ennek az uj ígéretnek jogi hatálya nem hozható kapcsolatba a régi igéret jogi hatálytalanságával, a mennyiben az uj ígéretből uj kötelezettség keletkezeti. (1899. szept. 20. 2520. sz.) 143. C. : A felebbczési bíróságnak a felp.-ek által meg sem támadott ítéleti tényállása szerint megállapítást nyert, hogy a perben érintett árverésen megjelent árverezők, köztük felp.-ek és az elsőrendű alp. képviseletében az árverésen résztvevő másodrendű alp. között is, az a megállapodás jött létre, hogy bármelyikre üttetnék is le az árverés tárgya, az tartozik az árverés tárgyát eg}rmás közötti magánárverés alá bocsátani s az igy elérendő különbözeten mint nyereségen egymás között megosztoznak. Ez az összes árverezők közötti megállapodás teljesen alkalmas arra, hogy az árverés eredményét meghiúsítsa vagy csökkentse, mivel az indokul szolgálhatott arra nézve, hogy a hatósági közeg által tartott nyilvános árverésen a magasabb igérettételtől mindenik árverező tartózkodjék, mert a megállapodás szerint az árverezők között bekövetkező magánárverésen az es tleges magasabb igérettétel által úgyis megnyerheti az árverés tárgyát és másfelől azok is, kik a magánárveréson az árverés tárgj'ától elesnek, nyereséghez jutnak az árverezte tő hátrányára elérendő többLt felosztása által, a mi nem egyéb, mint jutalom a nyilvános árverésen való magasabb igérettételtől való tartózkodásért. A megállapított tényállás szerint a nyilvános árverés után megtartott magánárverésen az igért ár tekintetében magasabb eredmény éretvén el, felp.-ek a nyereményből 600—600 koronát az