Magánjog 2/2. kötet, Családjog és kötelmi jog 2. (Budapest, 1906)

476 Szerződés. e miatt létre nem jött. Az elsőbiróság, a melynek ténymegállapítását a felebbezési bíróság magáévá tette, nem állapította meg tényként azt, hogy a szerződő felek egyezőleg azt az akaratnyilvánítást tették volna, hogy a köztük létrejött szóbeli megállapodás érvényes szerződéssé csak ennek irásbafoglalása és aláírása által fog válni, és ekként a felebbezési bíróság sem nem sértett, sem helytelenül nem alkalmazott anyagi jogszabályt azzal, hogy a szóbeli megállapodást ennek irásbafoglalása nélkül is érvényes szerződésnek tekintette. E részben alp. azt is vitatja, hogy dr. B. S. tanúnak vallomásából és magának az alp.-nek esküvel megerősített vallomásából, de alp.-nek abból a ténykedéséből is, hogy 1897. jan. hava óta egészen 1897. július 13-ig maga sem járt a szerződés ügyében ügyvédjénél és felp.-nél, az következtetendő, hogy a peres felek szándéka a szerződésnek írásban megkötésére irányult és hogy alp. is a szerződéstől elállottnak tekintendő. Ámde az, hogy mely tény vehető bizonyítottnak a 1:uiu vagy a peres fél vallomásából, ez a bíróság mérlegelése alá tartozik, s ennek eredménye a felülvizsgálatnak nem tárgya. Egyébként pedig annak a ténynek, hogy a szerződő felek a szóbelileg egyező akarattal megállapított feltételeket irásba foglalni elhatározták, nem jogi következménye az, hogy az irásbafoglalás elmaradása esetében a szóbeli megállapodás érvénytelen legyen, hacsak a felek kijelentett akarata világosan erre nem irányult, a mire nézve tények meg nem állapíttattak. Es arra nézve sem állapíttattak meg tények, hogy alp. a szerződéstől maga is 1897. ju!. L3. előtt elállani akart volna. (1900. máj. 1. G. 130. sz.) 83. Bpe'sti T.: Jogszabály, hogy csupán az igérettevő bőkezűségére valló és hálájának kifejezést adó czélzattal tett oly fizetési ígéretből, melynél fogva az igérettevő az irányában tett szolgálatok megjutalmazását, a mely szolgálatokért azonban a szolgálattevő fél sem a törvénynél, sem az igérettevő féllel szemben fennálló jogviszonynál fogva az igérettevő féltől fizetést nem követelhet, igéri, de egyúttal Ígéretének beváltását az általa megjelölt kötelező okirat kiállításától teszi függővé, fizetési kötelezettség az igérettevő fél által megjelölt kötelező okirat kiállítása nélkül nem származik. (1901. szept. 20. I. G. 134. sz.) írásbeli szerződés tartalmának bizonyítása az okirat bemutatása nélkül. 84. B ]) e s t i T. : Felp. alp. tagadása ellenében az általa felhívott M. I. és G. Gy. tanuk egybehangzó vallomásával igazolta, hogy az alp. jogelődje B. K.-nak tulajdonát képező kereseti ingatlan