Magánjog 2/2. kötet, Családjog és kötelmi jog 2. (Budapest, 1906)

A szerződések alakja. 471 elő, melyek a munkaadó és munkások közt mezei munka elvállalása iránt jöttek létre és a kölcsönös jogokra és kötelezettségekre nézve döntők; az A) alatti szerződés azonban nem ily jogi természetű, mert annak tárgyát még nem a mezei munkák elvállalása, hanem mezei munkások megszerzésének közvetítése képezi, a munka elvállalása iránt pedig mindkét peres fél megegyező perbeli előadása szerint az alp., mint munkaadó, és a felp. által megszerzendő munkások közt a szerződés még külön meg volt kötendő; döntőnek tehát a mezei munkára vonatkozó kölcsönös jogokra és kötelezettségekre nézve csak a kötendő szerződés volt volna tekinthető, és a mennyiben felp. is alp,-hez munkásként szegődött, az ebbeli minőségéből eredő jogok érvényesitése reá nézve is a még csak kilátásba helyezett szerződés megkötésétől függött. (1898. ápr. 12. G. 12. sz.) írásbeli szerződés aláirása. 6Í). C. : írásbeli szerződés csak annak aláirása által válik hatályossá és kötelezővé. (1894. okt. 20. 9481/1893. sz.) 70. C. : A felp.-ek által vitatott az a tény, hogy ők alp. által mezei munkára felfogadtattak, az 1898:11. tcz. életbe lépte előtti időben történt: felp.-éknek a most jelzett tényre alapitott kereseti jogára nézve tehát az idézett tcz. 79. §-a szerint a vitatott megállapodás idejében életben volt 1870: XIII. tcz. rendelkezései alkalmazandók, mivel az 1898:11. tcz. 79. §-a korábbi törvény hatályba lépte alatt létrejött szerződések érvéiryességet, és azt, hogy azok a most idézett 1898:11. tcz. szerint biráltassanak meg, ahoz köti, hogy azok az alakszerűségek tekintetében megfelelnek az 1876: XIII. tcz. rendelkezéseinek, ennek a törvénynek 85. §-a szerint pedig az ily tárgyú szerződések Írásban voltak kötendők. A felebbezési biróság Ítéleti tényállásában megállapította ugyan, hogy a felp.-ek és alp. között oly szerződés, mely szerint alp. felp.-eket mezei munkásoknak felfogadta, az 1898:11. tcz. életbe lépte előtt jön létre, ennek a megállapításnak azonban a jelen ügy elbírálásánál semminemű jogi következése nem lehet, mivel az ekként létrejöttnek megállapított ügyletre nézve a fennebb kifejezettek szerint az 1898:11. tcz. rendelkezései nem alkalmazandók, de másfelől a felebbezési biróság tényállásában azt is megállapította, hogy peres felek között ilynemű szerződés írásba nem foglaltatott. Vitatják ugyan felp.-ek, hogy a szóban forgó szerződés őket illetőleg Írásban létre nem jöttnek helytelenül állapíttatott meg, mivel ők az Írásbeli szerződést kijelentetten elfogadták ; ebbeli érvelésük azonban alaptalan, mert valamely irásbelileg megkötendő szerződés írásban kiállítottalak csak akkor tekin-