Magánjog 2/2. kötet, Családjog és kötelmi jog 2. (Budapest, 1906)

Általános szabályok. 633 jére bocsátotta. Habár kétséget nem szenved, hogy a felp. birtokát körülövedző gát a viz által okozható károknak megszüntetésére szolgáló munkálatnak tekintendő, ennélfogva annak létesítéséhez, a mennyiben az által alp. érdeke érintetnék, az 1885: XXIII. tcz. 13. és 42. §-ához képest hatósági engedély volt szükséges, tekintve azonban, hogy ezen gát már régibb idő óta fennáll, az sem szenvedhet kétséget, hogy ugyanazon törvény 50. §-hoz képest alp. kötelességében állott, mennyiben ezen gátat magára nézve károsnak tartotta, annak átalakitását a hatóságnál kieszközölni, annál inkább, mert az okozott kárért a gát tulajdonosa a törvény szerint felelős levén, alp. önhatalmú eljárását érdekének védelme sem mentheti. Minthogy azonban alp. önhatalmúlag járt el, a mennyiben felp.-nek kárát valóban és kizárólag alp. jogellenes cselekménye okozta, az okozott kárért ő felelős s a miatt, hogy alp. a törvény 50. §-hoz képest a közigazgatási hatóság intézkedését igénybe nem vette, felp. keresetével nem volt elutasitható. (1892. máj. 5. 2129. sz.) 395. Debreczeni T. : A felebbezési biróság Ítéletében megállapittatott az a tény, hogy a Tur folyó kiöntése esetén a S. D. földbirtokára jutott árviz természetes lefolyása a dr. P. Gy. birtokán át vezet, kétségtelenné teszi azt, hogy a dr. P. Gy. alp. jogelődje által emelt ez a gá,t a viz által okozható károknak megelőzésére és elhárítására irányuló munkálatnak tekintendő, ennek létesitéséhez tehát, a mennyiben az által a szomszéd birtokos érdeke is érintetik, az 1885: XXIII. tcz. 13. és 42. §-ában foglalt jogszabályokhoz képest, hatósági engedély volt szükséges; a hatósági engedély kieszközlésének elmulasztása folytán pedig ez a gát az 1885: XXIII. tcz. XVIII. fejezetében foglalt jogszabály, különösen annak 191. §-ában foglalt rendelkezése szerint hatósági jogositvány nélkül fennálló gátnak tekintendő s igy annak eltávolitását S. D. alp. jogosan igényelhette volna. Az 1885: XXIII. tcz. 191. §-ában foglalt jogszabály szerint azonban, a hatósági engedély nélkül fennálló olyan vizmüvek fölött, a melyek az 1885: XXIII. tcz. életbelépte előtt állittattak fel (mint ez a kérdéses gát is), az, a kinek érdekeit a jogositvány nélkül fennálló vizmü sérti, önhatalmúlag mégsem intézkedhetik, hanem a törvény világos rendelkezése szerint az ilyen müvek fölött való intézkedés kizárólag a hatóság jogköréhez tartozik és igy S. D. alp., a mennyiben a kérdéses gátat érdekeire nézve károsnak tartotta, annak átalakítása, esetleg eltávolitása iránt a hatóság intézkedését tartozott volna igénybe venni, miből folyólag jogellenesnek tekintendő S. D. alp.-nek az a ténye, hogy a több mint 20 év óta fennálló, általa jól ismert és megtűrt gátat, a helyett, hogy