Magánjog 2/2. kötet, Családjog és kötelmi jog 2. (Budapest, 1906)

628 Tiltott cselekmények. jogi szempontból alaptalan, felp.-nek büntetendő uton való felmentése tehát kártérítés alapjául annál kevésbé szolgálhat, mivel a fenyitő iratokból is kitetszik, hogy fel}), a férjével kötött birói egyezség alapján oly ingatlanokra szerzett zálogjogot s engedett erre az érsekújvári takarékpénztár részére alzálogjogot, metyekről tudta, hogy azokat férje már megelőzőleg alp.-nek eladta, mely eljárása teliát, bár fenyitő uton való elitélésére kellő alapot nem szolgáltatott, magánjogi szempontból jogosnak és felp. feljelentése alaptalannak nem minősíthető. (1901. okt. 16. 1929. sz.) C.: Hh. (1902. nov. 26. 7715/1901. sz.) Bűnügyi zárlat által okozott kár. 387. 0. : Az ezen perhez csatolt büntető iratok tanusitása szerint felp. kaptafarámái alp.-nek a birósághoz iparvédjegy hamisítása miatt tett büntető panasza folytán az előnyomozati eljárás folyamán foglaltattak le, illetve büntető zár alá vétettek és ugyancsak a büntető bíróság által az előnyomozat alapján hozott 2654/1892. sz. alatti határozatából kitűnik, hogy védj egy hamisítás vétsége fenn nem forogván, a zárlati végzés megsemmisítésével, a bűnvádi eljárás megszüntette tett. Minthogy pedig alp. alaptalan panasza folytán tétetett az eljárás folyamatba és ennek folyománya volt a büntető zárlat alkalmazása, alp. felp.-nek a zárlat miatt szenvedett kárért felelős. Ennek folytán mindkét alsóbiróság Ítéletének megváltoztatásával, felp.-nek kárkövetelési jogát megállapítani kellett. (1896. febr. 28. 3288/1895. sz.) 388. Budapesti T. : Felperes kereseti követelését arra alapítja, hogy alp. ellene szabadalmi bitorlás miatt a kecskeméti büntető járásbíróságnál panaszt emelvén, egyúttal ellene a panasz tárgyát képező gyártmányokra előzetes zárlatot is foganatosított ; a büntető eljárás folyamán hozott birói határozatokkal azonban az ellene emelt panasz és következményei alól felmentetvén, alp. az ő fellépése folytán foganatosított zárlat által okozott s keresetben részletezett tényleges kárát és elmaradt hasznát neki megtéríteni tartozik. Minthogy a büntető ítéletekből kitetszőleg azonban alp.-nek panasza nem találtatott minden alapot nélkülözőnek, minthogy az 1895: XXXVII. tcz. 50. §-ának 3. bekezdése szerint véleményadás iránt felhitt m. kir. szabadalmi hivatalnak átiratából az tűnik ki, hogy a felp. által szabadalom megszerzése végett ott beterjesztett rajzok lényegtelen eltéréstől eltekintve, ugyanoly szerkezetet tüntetnek fel, mint az alp. által már megszerzett szabadalomnak tárgyát képező szerkezet, de a felp.-nél lefoglalt s a szaba-