Magánjog 2/2. kötet, Családjog és kötelmi jog 2. (Budapest, 1906)
626 Tiltott cselekmények. munkaképtelenség- czimén követelt kereseti összeg felett a büntetőbíróság nem ítélkezett s igy a kereset tálcává tett felp.-i igény itélt dolgot nem képez, miből folyólag a felp. nem zárható cl attól, hogy az általa vitatott teljes munkaképtelenség valósága esetében az alp. részéről elkövetett büntetendő cselekmény folytán szenvedett nagyobb károsodásának megtérítését alp.-tői köztörvényi uton követelhesse. (1901. márcz. 29. I. Gh 310/1900. sz.) Kártérítés perelhetősége megelőző közigazgatási vagy bűnvádi eljárás nélkül. 382. C.: Felp. keresetét arra alapítja, hogy alp.-ek haszonélvezeti jogukat a megengedettnél nagyobb mérvben használván, ezen használat által felp.-nek kárt okoztak, a mely kárnak megtérítését követeli, ennélfogva a peres felek közt fenforgó kártérítés magánjogi viszonyból származván, nem tekinthető oly erdei kárnak, mely az 1879: XXXI. t.-cz. 69. §-a rendelkezése alá sorolható volna és a mely kár feletti intézkedés a közigazgatási hatóság hatáskörébe tartoznék, miből folyólag kimondandó volt, hogy a jelen kereset elintézése a polgári hatóság hatáskörébe tartozik. (1891. decz. 3. 9131. sz.) 3K3. C.: A másodbiróságot a per érdemleges elbírálására utasítja : mert a koreseti kárkövetelés alapját képező azok az állitások, hogy az alp.-nek fia felp.-t illető pénzeket beszedett, árukat eladotl és a kezéhez vett pénzt nem szolgáltatta ál felp.-nek, oly cselekményekre vonatkoznak, melyek a bűnténynek bűnvádi eljárás utján leendő megállapítása nélkül is bizonyíthatók az e [térben előállítható bizonyítékokkal: ennélfogva felp. keresetével mint időelőttivel a perrendtartás 9. §-a alapján annál kevésbé utasítható el, meri a keresetben felsorolt es lekmények egyébként sem tartoznak a hivatalból üldözendő bűntények közé. (1893. decz. 22. 495. sz.) Törvényes jogeszköz használása által okozott kár. 3S4- B p e s t i T.: Kártérítés forrásául csak jogellenes cselekvés vagy mulasztás szolgálhat, az által pedig nem követett el alp. jogellenes tényt vagy mulasztást, hogy a felp.-ek részéről szándékolt eladáshoz saját tulajdoni jutalékára nézve hozzájárulását megtagadta. A közös tulajdonos ugyanis saját tulajdoni jutalékának teljes tulajdonosa levén, azzal szabadon rendelkezhetik, következően alp. törvény szerint őt megillető jogával élt akkor, mikor saját tulajdoni jutalékára nézve az eladáshoz való hozzájárulását megtagadta, már pedig az, a ki jogával él, még ha abból másra kár bárul is. azért felelősséggel nem tartozik. (1890. okt. 30. I. Gk 214. sz.)