Magánjog 2/2. kötet, Családjog és kötelmi jog 2. (Budapest, 1906)

Általános szabályok. 621 valódi oka egyéb körülményekben nem kereshető-e ? Minthogy pedig azt, hogy a járványbizottságnak a gyártelepre vonatkozó intézkedéseit az ott fenyegető mérvben fellépett cholerajárvány tette szükségessé, a felp. beismeri, minthogy továbbá ez intézkedésnek törvényességét és czélszerüségét a felp. kétségbe nem vonja, vele szemben a dolog természetének megfelelőleg minden kétséget kizárólag megállapítható, hogy a felp.-nek a járvány elfojtása czéljából, az alp.-i hivatalos közegek beavatkozása nélkül saját érdekében önmagának is meg kellett volna tenni mindazon intézkedéseket, melyek a czél érdekében hatékonyaknak bizonyultak. Ebből pedig az következik, hogy valamint a felp.-nek saját intézkedései nem volnának a károsodás alapokául tekinthetők, ugy a járványbizottságnak tényei sem tekinthetők a bekövetkezett károsodás okozójául, hanem annak egyedüli okául maga a fenyegetőleg fellépett járványos betegség tekintendő; mert a mikor az alp. közegei az 1876:XIV. t.-cz. rendelkezései értelmében a parancsoló szükség kényszerítő hatása alatt előtérbe léptek, hogy a felp.-nek a járvány elfojtására hivatalos hatalmukkal és szakértelmükkel hathatós segédkezet nyújtsanak, már akkor szemben találták magukkal a bekövetkezett károsodásoknak igazi okát, a pusztitó járványt, a mely hogy a járványbizottság,erélyes intézkedéseinek alkalmazása nélkül a felp. gyártelepére minő következményekkel járt volna, meg sem határozható. Ezek szerint nem a járványbizottság tényeire, mint már okozatra, hanem egyedül magára az elemi csapásként fellépett járványra (vis major) lévén a felp. károsodásának oka visszavezethető: alp.-sel szemben a keresetnek jogalapja nincs, mert a közveszedelmek és következményeiért senki felelősségre nem vonható, s a miatta szenvedett kárát mint elemi csapást, viselni mindenki maga köteles. (1900. márcz. 13. 6553/1999. sz.) C.: hh. (1901. jun. 14. 3838/1900.) Kár nélkül nincs kártérítés. 374. B p e s t i T.: Megtámadta a felp. a felebbezési biróság Ítéletének azt a részét is, a mely szerint elutasította azzal a kereseti kérelmével, hogy az alp. vagylagosan 300 frt tőkének, s ez után 1875. június 13-ától számítandó 6% kamatnak megfizetésében marasztaltassék. E részben a felp. felülvizsgálati kérelmét arra alapította, hogy a felebbezési biróság az ítélet hozatalánál helytelenül mellőzte azt az anyagi jogszabályt, hogy tiltott, vétkes, jogtalan cselekmény alapján kártérítés követelhető. Ez a panasz azonban szintén alaptalan, mert a felebbezési biróság nem mellőzte az idé-