Magánjog 2/2. kötet, Családjog és kötelmi jog 2. (Budapest, 1906)

618 Szerződés alatti okirat szövegének értelmezése, hanem annak világos tartalma alapján mondotta ki ítélete indokaiban azt, hogy szerződési kikötést képez az, hogy felp.-ek csak az alp.-ek részéről történendő felmondás esetében fizethetnek és hogy ennélfogva az alp.-ek jogosítva vannak az ingatlant addig' használni, a meddig felp.-eknek a 2000 K tőkét fel nem mondják s ez a birói kijelentés az anyagi jogszabályba nem ütközik, mivel a szerződő lelek megállapodása alkotja a köztük levő jogviszonyokra nézve az anyagi jogszabályt. A felebbezési bíróság továbbá B. M. tanúnak vallomását nem az értelmezésre nem is szorult 2. sz. alatti okirat tartalmának értelmezési1 tekintetében, hanem a 2. sz. alatti okiratba foglalt megállapodás létrejött!1 tényére nézve fogadta el bizonyítékul s ezzel azt a jogszabályt nem sértette, hogy a szerződések értelmezése nem a tanúnak, hanem a bíróságnak a feladata. További panaszaa felp.-eknek az, hogy a felebbezési bíróság anyagi jogszabályt sértett, a mikor érvényesnek fogadta el azt a kikötést, hogy felp.-ek a 2000 K vételárhátralékot csak az alp.-ek részéről történendő felmondás esetére fizethetik meg, mivel felp.-ek érvelése szerint nincs oly jogszabály, mely az adóst a maga akaratából való teljesítésben jogilag gátolhassa, hanem a határozott időtartamú teljesítésnél a hitelező a korábbi teljesítésnek elfogadását meg nem tagadhatja, hanem legfeljebb kártérítést követelhet. Ez a panasz is alaptalan, mert a fenForgó esetben az a szerződési kikötés, hogy alp.-ek a tanyaépületeket és a körülötte levő földet mindaddig használhatják, mig a 2000 K vételárhátralékot fel nem mondják és fel nem veszik', nemcsak teljesítési időmeghatározást, hanem feltételt is foglal magában és a teljesítési idő az alp.-ek érdekében volt kikötve, ily esetre pedig anyagi jogszabály az, hogy a hitelező az ő érdekében kikötött idő és Teltételek beállta előtti teljesítést elfogadni nem köteles és az adós a teljesítés elfogadását követelni jogosítva nincs. 11902. nov. 12. I. G. 270. sz.) Kit illet a felmondás joga, a mikor a szerződést többen (szerződőtársak) kötötték? 371. C.: Jogszabály az, hogy a megkötött szerződés annak lejárta előtt joghatálylyal egyedül a szerződésben résztvevő összes lélek hozzájárulásával bontható fel; minthogy pedig a felebbezési bíróság tényállása szerint felp. a haszonbérleti szerződést alp.-sel nem egyedül a saját, hanem egyúttal örököstársainak nevében és hozzájárulásával kötötte meg, ellenben a felebbezési bíróság ítélete nem tartalmazza azt, hogy a felek jogviszonyaiban a szerződés meg-