Magánjog 2/2. kötet, Családjog és kötelmi jog 2. (Budapest, 1906)

598 Szerződés. 317. C. : Annak megállapítása, hogy a felek bizonyos fényeinek van-e jogalkotó vagy jogmegszüntető hatálya, vagyis hogy azok által bizonyos szerződés létrejött-e vagy pedig bizonyos fennálló szerződés rnegszünt-e, jogkérdés keretébe tartozik és felülvizsgálat tárgyává teendő. Igaz. hogy a kiskorú nevében megkötött szerződés csak gyámhatósági jóváhagyás által válik a kiskorura nézve kötelezővé, de a jóváhagyás bekövetkeztéig, ha csak erre nézve bizonyos idő szerződésileg kikötve nincsen, az önjogu szerződő fél a szerződéstől el nem állhat, az reá nézve mindaddig kötelező, mig a jóváhagyás meg nem tagadtatik. (1901. okt. 2. I. G. 309. sz.) 318. C. : Ha valamely szerződés nem önjogu személy által, köttetett meg, azt csak ennek törvényes képviselője, vagy nagykoruságának elérte után az annak idején cselekvőképességgel nem birt szerződő fél jogosult megtámadni s ekként a szerződésbon másik szerződő félként résztvevő önjogu alp. a teljesedésbe ment szerződést, felp. mint a másik szerződő fél cselekvőképességének hiánya miatt, megtámadni jogosultsággal egyáltalán nem bir. (Hasonlóan döntött a C. I. G. 555/1899. sz. alatti határozatában.) (1902. jun. 6. I. G. 55. sz.) N YOLCZADIK FEJEZET. Képviselet. A képviselő felelőssége, ha a képviselet nem volt felismerhető. 319. C. : A kereset alapjául szolgáló kötvény szerint alp.-ok magukat saját személyükben egyetemlegesen kötelezték le az abban foglalt tartozás hánt, ezen az a körülmény mit sem változtat, hogy magukat a kötvén}- szövegében, mint az erdőtársulat elöljáróit és választmányi tagjait jelölték meg, mert ez a megjelölés az adósságnak minő minőségben való elvállalására vonatkozik és felperesre nézve az is közömbös, hogy alp.-ek a felvett összeget mire fordították, a kötvény imént vázolt tartalmával szemben alp.-ek nem arra kérték a további bizonyitásfelvételt, illetve az ügy felderitését, hogy az alapul szolgáló kötvény tartalmilag valótlan, mely körülmény elöntő lenne, hanem csak köztük és az erdőtársulat között levő megbizotti és megbizói viszonyt kívánták bizonyitani, az pedig, hogy ők megbizotti minőségben jártak-e el, az alapul szolgáló kötvény tartalmának] valódiságával^ szemben felp. követelési jogát nem érinti, az döntőnek nem tekinthető és igy a felebbezési biróság