Magánjog 2/2. kötet, Családjog és kötelmi jog 2. (Budapest, 1906)

444 Kötelmi jog. fogva mindaddig, mig a magyar törvényhozás azt, hogy az ilynemű kötelezettségeket a mostani magyar kormány tartozik teljesiteni, törvényesen el nem rendeli, a kereseti kötelezettség teljesitésére a biróságok előtti keresetnek helye nincs. (1885. márcz. 23. 7067/1884. sz.) = Azonos:C. 1892. szept. 9. 691. sz. Kötelem keletkezése magyar bíróság jogerős Ítéletéből. 11. Bpesti T.: Jogi elv, hogy az Ítélet uj jogot rendszerint nem teremt, hanem csak a létező jogot állapitja meg kötelezően. Ez a hatálya is azonban csak a jogerős Ítéletnek van. (1899. máj. 18. I. G. 62. sz.) == Az itéít dolog (res judicata-)ra vonatkozó gyakorlat tekintetében v. ö. a VI. kötet 1149—1175. sz. jogeseteit. Kötelem keletkezése külföldi ítéletből. 12. C. : Felp. követelési alapul egyedül a berlini tsz.-nek elmarasztaló határozatait hozza fel: már pedig Magyarország és a Német birodalom közt nem létezvén az ítéletek végrehajtására nézve viszonosság: a Német birodalomhoz tartozó valamely biróság által hozott határozat itt végre nem hajtható, következve ily határozat nem állapit meg az elmarasztalt félre nézve magyar biróság előtt érvényesíthető magánjogi kötelezettséget s igy követelési alapul magyar biróság előtt nem szolgálhat. (1900. máj. 30. 173. sz.) 13. C.: Az a körülmény, hogy valaki oly külföldi állam bírósága által, a melylyel viszonosságban nem állunk, már marasztaltatott, a marasztaltnak kötelezettsége tekintetében a hazai biróságnál semmi befolyással sem bir. (1891. nov. 19. 4925. sz.) = V. ö. a VI. kötet 1176 — 1178. számú jogeseteit.