Magánjog 2/2. kötet, Családjog és kötelmi jog 2. (Budapest, 1906)

592 Szerződés. Tévesztés. 297. C.: Való ugyan, hogy a keresetbon megjelölt ruhanemüeket alp. csak mint zálog-házi gyűjtő vette át felp.-től, de alp. felp.-t tévedésbe ejtette az által, hogy az A) alatt bárezába lejárati időül 12 hónapot jegyzett be, a minek az lett a következménye, hogy felp. korábban a kiváltásról vagy az elzálogosítás meghosszabbításáról gondoskodni magát kötelezettnek nem érezvén, azon ruhanemüek árverés folytán eladattak, ezért tehát alp. felelős azon kárért, melyet felp. fentebbi megtévesztése folytán szenvedett s azt neki alp. megtéríteni tartozik. A mi azon ruhanemüek értékét, s illetve a felp. által szenvedett kár összegét illeti, annak megállapítása tekintetéből azért Ítéltetett meg felp.-nek a becslőeskü csak 60 frtra, mivel felp. előadása szerint a kérdésben forgó ruhanemüek vételi ára 79 frtot tett, s egy idényen viselve voltak, miből folyólag alaposan feltehetők, hogy értékük a viselés folytán 19 frtot csökkent. (1891. márcz. 6. 9257/1890. sz.) 298. C. : Az állandóan követett törvényes joggyakorlat szerint az, kit a vele szerződő fél akár a szerződés tárgyára, akár a szerződéssel kapcsolatos egyéb körülményekre nézve akként téveszt meg, hogy a tévedés a szerződésnek, avagy erre inditó okul szolgált akaratelhatározásnak lényegét érinti, a maga részéről a megtévesztővel szemben a szerződést teljesíteni nem tartozik s a nemteljesítés okából kártérítése, illetve elvont haszon megtérítésére sem kötelezhető. (1898. jun. 1G. I. G. 145. sz.) 299. C.: Alaptalan alp.-éknek az a panasza, hogy a felebbezési bíróság anyagi jogszabályt mellőzött akkor, a mikor nem vette figyelembe, hogy felp. az A) alatti kötelező okiratot csak az alp.-ek megtévesztésével csikarta ki. Mert a felebbezési bíróság nem állapított meg oly tényeket, a melyek alkalmasak arra, hogy felp. az alp.-eket akár a gyógyszertárhoz való tulajdonjoga, akár a tőle kívánt átiratási engedélynek az átíratáshoz szükséges volta, akár annak e részbeni nyomatékossága, vagy kizárólagos súlya tekintetében megtéveszsze, vagy tévedésben megtartsa. Ha pedig a fenti irányban az alp.-ek maguk a felp. ténykedése nélkül voltak tévedésben, <-z a körülmény az alp. kötelezettségének érvénytelenségét maga után nem vonhatja. (1900. márcz. 7. G. 21. sz.) Kényszer. 300. Bpesti T.: Alp.-ek azt, hogy a váltót ittas állapotukban irták volna alá, nem bizonyították, mert a kényszernek vagy megfélemlítésnek, hogy annak alapján a jogügylet érvényteleníthető