Magánjog 2/2. kötet, Családjog és kötelmi jog 2. (Budapest, 1906)

Jognyilatkozatok értelmezése. 587 278. Marosvásárhelyi T. : A szerződésben foglalt homályos kifejezések az azt kiállító fél hátrányára magyarázandók. (1898. ápr. 5. G. 16. sz.) Ellentétes nyilatkozatok. 279. Bpesti T.: Nincs jogszabály, a mely a birót tolmács igénybevételére kötelezné akkor is, ha az idegen nyelvet, melyen az okirat kiállíttatott, érti és birja és ha a felek az okiratban foglalt rendelkezéseket kimerítően megvitatva, bizonyságot adtak arról, hogy annak tartalmát ismerik ; s mert minden homályos vagy kétes kifejezés, mely a díjszabásban előfordul, a vasút hátrányára értelmezendő, mely azt kibocsátotta. (1901. nov. 28. II. G. 94. sz.) 280. Gr y ő r i T. : A szerződések szorosan és kétely esetén lehetőleg a kötelezettet kevésbé terhelőleg magyarázandók. (1897. okt. 21. G. II. 66. sz.) 281. Győri T. : A szerződések, a mennyiben azok tartalma magyarázatra szorul, a kötelezett fél előnyére magyarázandók. (1899. márcz. 16. G. II. 10 sz.) 282. Kassai T. : Kétoldalú szerződéseknél a homályos kifejezés annak a kárára magyarázandó, a ki a szerződésből magának jogokat érvényesíteni czéloz. (1899. április 6. G. 21. sz.) Szigorú jog és méltányosság. 283. C. : A szerződésen alapuló jogviszonyok elbírálásánál, valamint annak meghatározásánál, hogy valamely tény által a szerződés bizonyos pontja megsértetett-e s hogy a sérelem minő következményeket von maga után, rendszerint a szerződésnek megfelelő rendelkezései irányadók. Ennek a jogelvnek alkalmazásából azonban nem folyik az, hogy egyes vitás esetekben a szerződés kitételeinek csakis közönséges, szószerinti értelme vétessék tekintetbe, sőt inkább az állandó birói gyakorlat szerint a vitázó felek jogviszonyának elbírálásánál figyelem fordítandó a szerződés egész tartalmára, a felek kifejezett akaratára, a szerződés czéljára, a szerződésből keletkezett melléktények és körülményekre is és pedig akként, hogy a szerződés alkalmazásánál elég tétessék egyrészről az osztó igazság követelményeinek, másrészről a felek egyike vagy másika a méltánytalan zaklatástól megóvassék. (1897. ápr. 2. I. G. 50. sz.) 284. C.: Minden alapot nélkülöz az alp.-éknek a felebbozési bíróság ítéletével szemben megtámadási okul felhozott az a sérelme, hogy az anyagi jog szerint a bérszerződések nem a szigorú jog (jus strictum), hanem a méltányosság és jóhiszeműség szempontjá-