Magánjog 2/2. kötet, Családjog és kötelmi jog 2. (Budapest, 1906)
584 Szerződés. rtál az eset fenn nem forog, minthogy annak szövege kétséget som hagy fenn a tekintetben, hogy a kereseti követelés kifizetése attól a feltételtől tétetett függővé, hogy az alperes haszonbérlője a- gazdasági felszerelés árát kifizesse. (1896. nov. 26. I. G. 230. sz.) 270. C.: A közjegyzői okiratban foglalt szerződésben a szerződő felek világosan kifejezvén akaratukat, annak értelmezésére ok fenn nem forog, a tartalomtól eltérő értelmezésnek, a szerződés tartalma kibővitésének vagy a szerződéstől eltérő akaratnyilvánítás megállapításának pedig a jelen esetben már azért sem lehet belye, mert a tényállás szerint felperes bizonyitékot fel sem ajánlott abban az irányban, mintha a szerződés nem tartalmazná a felek egyező akaratát vagy hogy egyező akaratuk egy része a szerződésbe fel nem vétetett volna. (1902. nov. 27. I. Gr. 315. sz.) A használt szavak közönséges értelme. 271. C.: Jogszabály az, hogy az irásba foglalt szerződések értelmezésénél elsősorban a szavaknak egymással való összefüggésében azok közönségesen elfogadott értelméből kell a szerződő felek akaratát megállapitani, hacsak nem bizonyittatik, hogy a felek valamely szónak a közönséges értelemtől eltérő más értelmet vagy jelentőséget tulajdonitottak. (1899. decz. 6. G. 466. sz.) 272. C. : A szerződések homályos értelmezésénél az a jogszabály, hogy első sorban a szóknak egymással összefüggésben közönséges értelme veendő figyelembe és ebből állapitandó meg a szerződő felek akarata, ha csak nem bizonyittatik, hogy a szerződő felek valamely szónak a közönségestől eltérő értelmet tulajdonítottak és a szerződés értelmezés egyéb szabályai csak akkor jöbetnek alkalmazásba, ha a grammatikai értelmezésnek fenti szabálya eredményre nem vezet. (1900. márcz. 3. I. G. 11. sz.) A használt szavak betűszerinti értelme. 273. Bpesti T.: Az A) alatti adóslevélben kiköttetett, hogy alp. a tőketartozást 1900. évi február 1-éig teljesen törleszteni köteles és hogy ha alp. emez idő alatt mástól vásárolná a, sört és nem felp.-től, alp. minden egyes eset után 100 frt birságot fizet. Minthogy a szerződés csak a tekintetben tartalmaz határozott rendelkezést, hogy alp. adósságának részletekben való törlesztésére 1900. évi január hó végéig halasztást nyert és hogy az azzal egybeeső határidőig alp. arra kötelezte magát, hogy sörszükségletét egyedül felp.-nél szerzi be, másrészről a felebbezési biróság tényként megállapította, hogy alp. adósságait még 1897. év július hóban