Magánjog 2/2. kötet, Családjog és kötelmi jog 2. (Budapest, 1906)

572 Szerződés. ság ítéletében megállapított tényállás szerint azonban a palicsi kis korcsma bérlete iránt felek között megkötött szerződésnek nem képezte feltételét az, hogy Palicson a tényleges viszonyokhoz képest két korcsmánál több nem fog felállitatni. E szőrint az alp. bérfizetési kötelezettsége megállapításánál nem döntő a szerződő feleknek, a szerződésben feltétlenül ki nem kötött, a tényleges viszonyoknak változatlanságára alapított feltevése, mint a szerződés megkötésének indító oka, következőleg a felebbezési bíróság nem sértett mog anyagi jogszabályt az által, hogy az alp.-nek erre alapított védekezésére súlyt nem helyezvén, bérfizetési kötelezettségét az ez irányban a bérszerződésben elvállalt feltétlen kötelezettségénél fogva megállapította és eljárási jogszabályt sem sérthet meg az által, hogy az alp. részéről sem lényeges körülmény bizonyítására felhívott tanuknak kihallgatását mellőzte. (1896. márcz. 18. I. G. 190.) 244. Marosvásárhel3ri T. : A jogügylet indoka bárom esetben lehet döntő; s a biró e részben a tényállást csak e három esetben volna köteles megállapítani. 1. Az osztrák ptkv. 901. §-ában foglalt rendelkezés szerint a szerződés indoka a terhes szerződés érvényességére befolyást csak akkor gyakorolhat, ha felek a szerződés indokát föltételül kötötték ki. Hogy pedig ilyen kikötés történt s hogy ez most lényeges volna, azt nem is állítják az alp.-ek; 2. az indok tekintetbe jöhet még akkor, ha turpis causa alapján támadják meg az ügyletet. Ily támadást alp.-ek szintén nem intéznek; 3. az indok lényeges még, ha a szerződés kétes értelmének magyarázásáról volna szó, ily kételyre alapot azonban a szerződés nem ad. Az indok tényállásának megállapítása tehát a jelenlegi esetben közömbös. (1901. okt. 1. G. 63. sz.) 245. C.: A másodrendű alp. csődtömeggondnoka felülvizsgálati kérelmében a felebbezési bíróságnak ítéletét azért támadja meg, mert panasza szerint a felebbezési bíróság a marasztalás kimondásánál figyelmen kivül hagyta azt, hogy az A) a. szerint alp.-ek és a felp.-ek között megkötött annak az egyezségnek, a mely szerint az alp.-ek fizetési kötelezettséget vállaltak a csőd alatt álló £őadósnak tartozásáért, nem lehett más czélja és indító oka, mint az, hogy az egyezség a főadósnak többi hitelezőivel is létrejöjjön s ily módon az ez ellen elrendelt csőd megszüntethető legyen. Ez a panasz azonban alaptalan, mert a felebbezési bíróság tényállásában meg van állapítva, hogy az A) alatti egyezségnek megkötésekor az alp.-ek fizetési kötelezettségüknek elvállalását feltételhez nem kötötték, hanem azt feltétlenül tették. De nem alapos a panasz annyiban sem, a mennyiben az arra irányul, hogy a szerződés megkötésének indító