Magánjog 2/1. kötet, Családjog és kötelmi jog 1. (Budapest, 1906)

414 Kiskorúak, gyámság és gondnokság alatt állók jogviszonyai. 1877: XX. alp. a kereseti összeget életfentartási szükségleteinek kielégítésére 35 g forditotta, vagyis vagyonába beruházta, ez által vagyonát gyarapította, vagy pedig a kereseti összeg visszafizetésére nagykorúságának elérte után jogi kötelezettséget vállalt volna és igy semmi jogalap nem létezik arra nézve, hogy alp. a kiskorúsága idején elvállalt kötelezettség alapján a kereseti összeg fizetésére köteleztessék. C. : hh. (1895. decz. 3. 1363. sz.) Gyámtárs. 432. Bpesti T. : Az 1877: XX. tcz. 35. §-a értelmében az anyát kiskorú gyermekének gyámsága feltétlenül meg nem illeti; nem illeti meg különösen akkor, ha az elhalt atya végrendeletüeg gyámot nevezett ki, a kit a gyámhatóság ebbeli minőségében megerősit, vagy utóbb azt elmozditván, helyébe más gyámot rendel. A kiskorúakat tehát ily esetben peres ügyekben nem az anya, hanem a kinevezett, illetőleg a kirendelt gyám képviseli. A kirendelt gyám gyámtársnak nem tekinthető, mert az 1877: XX. tcz. alatti gyámtárs intézményét nem ismeri. (27631/1885. sz.) Az anya természetes és törvényes gyámsága. 433. Pozsonyi T. : Felp. saját válaszirati előadása szerint 1852. évben születvén, ehhez képest jelen kereseti követelése oly évekre (1858—1876.) eső elvont hasznok iránt lett inditva, mely évek alatt felp. még kiskorú volt, ebből folyólag a kérdéses öröklött atyai ingatlan vagyonnak gyámsági kezelés és gyámhatósági ellenőrzés alatt kellett állnia. Minthogy pedig felp. maga sem tagadta, hogy atyjának néhai B. I.-nek 1857. évben történt elhalálozása után, ennek hátramaradt özvegye s felp. édes anyja szül. M. E. volt ily minőségben az ő törvényes és természetes gyámja, ebből « önként következik, hogy a kérdéses egész időszak, vagyis a felp. kiskorúságának ideje alatt az ő néhai atyja után öröklött ingatlan vagyona fölött való tényleges kezelési és rendelkezési jog gyámi minőségében a felp.-nek most nevezett anyját illette meg s hogy a mennyiben felp.-nek özvegy anyja később az alp. jogelődjéhez néhai B. I.-hez ment férjhez és ez utóbbi vele közös háztartásban élvén, mint férje az alp.-nek kérdéses ingatlanait is tényleg kezelte és birtokolta, néhai B. I.-nek eme birtoklása csakis a felp. anyjának mint törvényes és természetes gyámjának beleegyezésén és tényén - alapulhatott, ebből folyólag jóhiszemű birtokosnak tekintendő. Minthogy továbbá a jóhiszemű birtokostól a szűnt hasznok megtérítése jogszerűen nem követelhető, felp.-nek a kereseti jogalapon mindezek