Magánjog 2/1. kötet, Családjog és kötelmi jog 1. (Budapest, 1906)

Házasságkötés joga. tetnék is alp.-ek azon védekezése, hogy az R. E. által F. H.-val 1894: XXXI. Bethlenben 1891. márcz. 10-én kötött házassáp; Romániában felT 45. §. bontatott, ezen házassági felbontás érvényesnek nem tekinthető, miután a házassági törvény 114. §-a értelmében a magyar állampolgár házassági perében csak a magyar biróság- Ítélete hatályos. (1902. aug. 26. 3179. sz.) C.: A T. ítélete annyiban megsemmisíttetik, a mennyiben az elsőbiróságnak azt a rendelkezését is hivatalból vizsgálat alá vette és érdemileg eldöntötte, hogy felp. a kiskorú gyermekek törvénytelen származásának kimondására irányult kérelmével elutasittatott. A T. Ítélete eg}rébként a házasság megsemmisítésére vonatkozó rendelkezésére nézve indokaiból hh. A T.-nak az az intézkedése azonban mellőztetik, hog3r az iratok az illetékes árvaszékhez áttétetni rendeltettek. Indokok: Minthogy felp. az elsőbiróság ítéletének kizárólag a perköltségre vonatkozó rendelkezése ellen élt felebbezéssel, a T. azzal lényeges eljárási szabályt sértett meg, hogy a semmiségi per keretében hivatalból nem vizsgálandó származás kérdésének érintetlenül hagyása a felp. elutasítására vonatkozó elsőfokú rendelkezést hivatalból megvizsgálta és érdemileg eldöntötte s igy az elsőbiróság Ítéletét a kiskorú gyermekek törvénytelen származásának kimondására irányult kérelemre vonatkozó rendelkezésére nézve hivatalból megsemmisíteni kellett. Tekintettel azonban arra, hogy a házassági törvény (1894: XXXI. tcz.) az iránt nem rendelkezik, hogy ennek 95., 96. §-ai a megsemmisített házasság tartama alatt született gyermekekre is alkalmazandók, a T.-nak azt az intézkedését mellőzni kellett, mely szerint az iratoknak az illetékes árvaszékhez leendő áttétele elrendeltetett. (1903. márcz. 3. 7753/1902. sz.) Megszűnt házasság érvénytelenítése. 5. Zilahi tsz.: Az 1894:XXXI. tcz. 49. §-ának rendelke- 49. §. zése szerint a semmiségi per csak addig indítható meg, míg a házasság meg nem szűnt; minthogy azonban a keresetben előterjesztett tényállás szerint a peres felek között 1873. máj. 20-án létrejött házassági kötelék a szilágy szolnoki egyházmegye házassági törvényszékének 1878. jun. 1-én és az erdélyi evang. ref. egyházkerületi főtörvényszéknek 1878. jun. 28-án kelt jogerős határozataival felbontva lett, minthogy a felp.-i jogosultság hiányában a kereset elfogadásának és az eljárás elrendelésének helye nem lehet: annálfogva a kereset hivatalból visszautasittatik. (1896. máj. 27. 5030. sz.) Debreczeni T. : Az elsőfokú biróság végzése hh. azért,