Magánjog 2/1. kötet, Családjog és kötelmi jog 1. (Budapest, 1906)

Házasságkötés joga. 115. §. első bekezdése alapján arra is tekintettel, hogy jeleneseire 1894: XXXI a H. T. 83. 8-ának a kereset elévülésére vonatkozó határozatai tcz 14° 8 az elévülés tekintetében csak a honosítástól számitható s attól " '' kezdve 6 hónap el nem telt, helyesen mondatott ki az elsőbiróság által s így az a fenti értelemben hh. volt. Tekintettel arra, hogy a peres házasfelek korábbi hazai birósága már ágy- és asztaltól való különélést elrendelte és ez huzamos időn át tartott a H. T. 99. §. értelmében azt elrendelni szükségesnek nem találtatott. Felp. kijelentvén, hogy férje nevét viselni nem kivánja, e tekintetben is az ítélet mellőzendő volt. A fenti törvény 85. §. szerint a vétkesség felett is határozni kelletvén a felbontó Ítéletben, miután a házasság alp. hibájából lett felbontva, őt vétkesnek kellett kimondani. C. : Arra az esetre, a midőn külföldiek közt külföldön kötött házasságnak felbontását az előbb magyar állampolgárságot nyeri házasfelek valamelyike utóbb létrejött tények alapján kéri, a H. T. 115. §. külön rendelkezvén még arra az esetre is, ha a házasfelek a külföldi biróság által ágy- és asztaltól már elválasztattak, a H. T. 141. §. ily esetben alkalmazást nem nyerhet, egyfelől azért, mert a 115. §. külföldi biróság elválasztó Ítéletének felbontóvá változtatása iránt nem intézkedik és a 141. §. rendelkezésére sem utal, hanem a megjelölt feltétel mellett a házasságot felbonthatónak mondja ki; de másrészt azért sem, mert a 141. §-ban felemiitett az alatt az itélet alatt, mely felbontóvá átváltoztatható, kétségkívül csak magyarországi biróság által hozott itélet érthető ; helyesen járt el tehát ;i másodbiróság akkor, a midőn az elsőbiróság Ítélete vonatkozó részének módosításával, helyesen mv.-val akként rendelkezett, hogy a prágai tszék által hozott elválasztó elválást engedélyező határozatnak felbontó ítéletté változtatása helyett a házasságot felbontotta és helyesen állapította ebbeli Ítéletét a H. T. 115. §. első bekezdésében foglalt rendelkezésre, mert a prágai tszéknek 48,581/1892. sz. a. hozott abban a végzésében, mely szerint a feleknek ágy- és asztaltól való elválása engedélyeztetett, azok a tények, melyek miatt a felek a házastársi együttélést megszakítva különváltak, felemlítve nincsenek, de egyébként is a feleknek közmegegyezéssel beadott kérvénye folytán hozott ama végzésére, minthogy a H. T. a kölcsönös beleegyezést bontó okul el nem ismeri, a 115. §. 2. bekezdésében foglalt rendelkezés nem alkalmazható. Ezeknek előre bocsátása után a másodbiróság ítélete magára a házasság felbontására ugy az ezzel kapcsolatos kérdésekre nézve vonatkozó indokolása alapján hh. (1898. jun. 21. 3870. sz.)