Magánjog 2/1. kötet, Családjog és kötelmi jog 1. (Budapest, 1906)

132 Családjog-. XXXI. asztaltól elválasztva, a melyek az 1894 : XXXI. tcz. 85. §-nak d) • pontja értelmében bontó okot képeznének, minthogy végül e különválás a fenti Ítélet folytán ezen keresetet megelőzőleg több mint 2 évvel történt s azóta a felek m. k. u. igazolása szerint állandóan külön élnek, mindezekre tekintettol s az 1894 : XXXI. tcz. 141. §. alapján felp. azon keresetével, hogy az ágytól és asztaltól elválasztó Ítélet felbontó Ítéletté átváltoztassék, e rendelkező rész szerint helyt kellett adni és pedig figyelemmel az 1879 : L. tcz. 2. §-ának 3. pontjára, a melynek értelmében alp. is magyar állampolgárnak volt tekintendő, mindkét peres félre kiterjedő hatálylyal. A vétkesség kimondása azonban mellőzendő volt, mert e részben az ágytól és asztaltól elválasztó itélet már intézkedett s ez a kérdés a jelen per keretén kivül esik. Mig alp. azon kérelmének, hog3r férje nevét a házasság felbontása után is viselhesse, a H. T. 94. §. értelmében helyt kellett adni. Az Ítéletnek a gj^ermekek elhelyezésére vonatkozó rendelkezése a peres felek közös megegj^ezése folytán a H. T. 95. §-án alapul. (1899. decz. 30. 13,971.) Győri T. : Az elsőbiróság Ítéletét mv., felp.-t keresetével s. alp.-t viszonkeresetével elutasítja (és a perköltséget a felek között kölcsönösen megszünteti). A belügyministernek 1899. szept. 10-én 94,569/1. sz. a. Vasmegye alispánjához intézett s a 11,039/1899. számú jegyzőköiryvhöz A) a. csatolt leirata szerint felp. születésénél fogva magyar állampolgár. Alp. pedig az által, hogy 1881. szept. 28-án magyar honosságú felp.-sel házasságra lépett, a magyar állampolgárságot az 1879 : L. tcz. 5. §. értelmében szintén megszerezte. Minthogy pedig az 1894 : XXXI. tcz. 114. §. szerint magyar állampolgár házassági perében csak a magyar biróság Ítélete hatályos: a gráczi országos tsz.-nek 1895. jul. 2-án 17,324. sz. a. kelt Ítélete, — a mely szerint a peres házastársak ágytól és asztaltól elválasztattak, — joghatálylyal nem bír. Ennélfogva ezt az ítéletet az 1894 : XXXI. tcz. 141. §. alapján felbontó ítéletté átváltoztatni, sem annak az Ítéletnek alapján a házasságot a 115. §. értelmében felbontani nem lehet. Az a körülmény, hogy a felp. a gráczi helyőrségi biróság P) a. ítélete és a 12,228/1899. sz. a. érkezett büntetési lajstrom kivonat szerint csalás büntette és katonai vétség miatt hat hónapi börtönre Ítéltetett, az 1894 : XXXI. tcz. 80. §. d) pontja alá eső házasságbontó okul szolgálna ugyan, de nem az elitélt férj, hanem házastársa javára, felp.-nek tehát ezen az alapon kereseti joga nincs. Alp. az 1899. okt. 2-án 11,039. sz. a. felvett jegyzőkönyvben előterjesztette ugyan azt a kérelmét, hogy a házasság felp. vétkességéből, annak csalás büntette miatt történt