Magánjog 2/1. kötet, Családjog és kötelmi jog 1. (Budapest, 1906)

Házasságkötés joga. 101 viszonyban az asztal és ágytóli elválasztás, alp.-nek önbeismerl há- 1894: XXXI. passágtörése folytán mondatott ki; mely okmányilag igazolt tény- *cz; körülményt alp.-nek a perbeni oda vetett tag-adása meg nem rontja. '' *" Minthogy pedig a házasságtörés, mig egyrészről a B. T. K. 240. §-áb;i ütköző büntethető cselekményt, addig másrészről a házastárs ellenében nem csak vastag hálátlanságot, hanem súlyos s jelentős méltatlanságu bántalmazást is képez: és minthogy a szülők g}rermeküket, ha azok őket súlyos s jelentős méltatlansággal bántalmazzák, az örökségből végkép kitagadni jogosítottak; és minthogy ezen kitagadási s jelen perben felmerült indok az ajándékozott ellenében is érvényesíthetőnek felismertetik: ugyanazérl a keresethez C) a. mellékelt s alp. által valódiságra nem kifogásolt, s az ajándékozás visszavonhatlanságát nem tartalmazó nyilatkozat, helyesen házassági szerződést ezen kifejezett indokokból megsemmisíteni, s az annak alapján alp. által a rácztöttösi 144. sz. telekjegyzőkönyvbeli ingatlanok felére nyert tulajdonjog törlését elrendelni, alp.-t ezen ingatlan birtokának elsőrendű felp.-nő részére leendő átadására marasztalni kellett. Alp. a rácztöttösi 504. számú telekjegyzőkönyvbeli ingatlan felének birtokátadására kötelezhető nem volt, mert ennek tagadása ellenében elsőrendű felp.-nő azt, hogy annak alp. volna tényleges birtokában, igazolni meg sem kisérli. Másodrendű felp.-nő örökösödési, tartás, nevelés, kiházasitási jogának telekkönyvi biztosítása, minthogy az elsőrendű felp.-nőnek peren kivül is jogában áll, elbirálás s ítélet tárgyál nem képezheti, annyival inkább sem, mert a kereset szerint a házassági szerződés megsemmisítése esetére — mi bekövetkezik - másodrendű felp.-nő gondozását mint anyja, elsőrendű felp.-nő magára vállalá. Azon alp.-i védekezés s kifogás pedig, hogy a keresett halmozott, hogy elsőrendű felp.-nő másodrendű kiskorn felp.-nőt képviselni nem jogositott, s hogy a házassági szerződés megsemmisítésére irányuló kereset elévült, figyelembe nem vétethetett; mert a keresetben foglalt kérelmek a vagyoni viszony s eltartás rendezésére irányulnak, s ezek mind az asztal és ágytóli elválasztás tényén alapulnak; mert másodrendű felp.-nő érdekei alperes-évei ellentétben állván, az anya, vagyis elsőrendű felperes-nő jogszerüleg léphet fel ennek nevében, és mert alperes az ajándékozott vagyonnak tulajdonosa s birtokosa, de különben is a szentszéki Ítélet után nyomban megindított kereset elévülés czimén meg nem gyengíthető. Elvégre alp.-nek a kereseti kérelemben hangsúlyozott tartás s nevelés, ugy kiházasitási költségekbeni elmarasztalása feltételesen kérclmeztetett, s minthogy a feltétel, tudniillik a házassági szerződés érvénytelenítése bekövetkezett, ezen kérelmek elbirálás alá sem voltak vehetők. (1886. márcz. 27. 1472. sz.)