Magánjog 2/1. kötet, Családjog és kötelmi jog 1. (Budapest, 1906)

Családjog1. 1894: XXXI. mondatott, az 1896. jan. 15-én a H) alatti anyakönyvi kivonat sze­rint született Aladár nevű gyermek nemzőjéül felp.-t kell tekinteni ^' s mig egyrészt ez által a házasságtörés és erkölcstelen életmódra alapított bontási kérelem megdől, addig másrészt a gyermek fogam­zásának már a kereset benyújtása utáni időre eső ténye elenyészteti mindazon vétkes cselekményekre vonatkozó kereseti jogot is, mely cselekmények (jelen esetben a házastársi kötelességek megsértése) a fogamzás előtt keletkeztek, mert a közösülés által a korábbi vét­kes cselekmények megbocsátását kell vélelmezni. (H. T. 82. §-a.) Bpesti T. : Hh. C.: Hh. (1897. szept. 2. 2709. sz.) Bontó ok érvényesítési ideje. 83. §. 99. C.: Mindkét alsóbiróság Ítélete a házasság felbontását tár­gyazó részében mv., felp. keresetével elutasittatik. Indokok: A felp. által bontó okul felhozott az a panasz, hogy alp. a házassági tartozás teljesítését következetesen megta­gadta s az egész együttélés ideje alatt felp.-sel nem közösült, meg­szűnt, mert felp. az 1896. febr. 10-én hagyta el alp.-t, az id. 83. §. szerint tehát tartozott volna felp. keresetét legkésőbb az elhagyás­tól számítandó 6 hónap alatt beadni, felp. azonban azt csak 1899. jan. 16-án adta be, ennélfogva az utóbb emiitett bontó okra alapított kereseti joga elenyészett. A mi pedig a felp. által felhozott azt a körülményt illeti, hogy alp. állítólag nősztehetetlen, az a jelen per­ben már csak azért sem vehető figyelembe, mert a nősztehetetlen­ség nem a házasság felbontására, hanem a mennyiben bebizonyít­tatnék, hogy alp. ezen hibában már a házasság megkötésekor szen­vedett, az 54. §. c) pontja szerint a házasság érvénytelenítésére szolgálhatna csak alapul, felp. azonban keresetét nem ez iránt indí­totta. De ettől el is tekintve, minthogy felp. keresetében beismerte, hogy az alp. állítólagos nősztehetetlenségéről még az eg}rüttélés ide­jében győződött meg, felp. tartozott volna az 57. §. e) pontja sze­rint attól a naptól, a melyen az állítólagos tévedést felismerte vagy legkésőbb az elhagyástól számítandó egy év alatt a házasság ér­vénytelenítése végett keresetet indítani, felp. azonban ily keresetet nemcsak nem indított, hanem alp.-nek állítólagos hibája daczára, alp.-sel bár rövidebb félbeszakításokkal, csaknem 21/2 évig együtt élt és bontás iránti keresetét is csak 3 évvel az elhagyás után adta be. (1901. febr. 5-én, 6407/1900. sz.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom