Magánjog 1. kötet, Személyjog és dologjog (Budapest, 1904)

Birtokháboritás 79 a felp.-tel lefoglalt marhák a falopásnál eszközül szándékoltattak felhasználtatni, de ezen körülmény a tehenek tekintetében kizártnak is jelentkezik, kétségtelen, hogy a perbe vont erdővédek az által, hogy felp. marháit a tett elkövetésétől mintegy 300 lépésnyire fekvő legelőről elhajtották, oly önhatalmú cselekményt követtek el, mely által felp. marháinak használatában megháborították. (1887. jul. 12. 1650. sz.) Ürülék csatorna használata. 164 Temesvári j b g.: Azon tény, miszerint a temesvár-gyárvárosi 586. sz. tkjv.-ben 414. sz. a. felvett és elsőrendű alp. tulajdonát képező ház csatornája a temesvár-gyárvárosi 587. sz. tkjv.-ben felvett, a «Pávához> czilmzett s másodrendű alp. tulajdonát képező háznak a felp.-ek háza alatt elmenő csatornájával összeköttetett, felp.-ekkel szemben biitokháboritást képez. Indokok: Felp., mint a temesvár-gyárvárosi 596. sz. tkjv.ben felvett 423. sz. ház tulajdonosai, szerződésileg megengedték másodrendű alperesnek, mint a temesvár-gyárvárosi 587. sz. ház tulajdonosának, hogy az általa az ürülékek és vijzek levezetése végett épített földalatti csatorna a felp.-ek háza alatt elmehessen; ezen csatorna-elvezetési szolgalom a temesvári tsz. 12,723. tkv.-i 1891. sz. yégzésével tkvileg is ki lett tüntetve. Utóbb a másodrendű alp. 415. sz. házával szomszédos 414. sz. ház tulajdonosa, elsőrendű alp. szintén csatornát épített s azt másodrendű alp. házának ürülékei és vizei az ő saját csatornájából a másodrendű alp. csatornáján át szintén a felp.-ek háza alatt találnak levezetést, kétségtelen, hogy ekképen nemcsak másodrendű alp., hanem elsőrendű alp. is, min/t a 414. sz. ház tulajdonosa, szintén gyakorolja a csatornalevezetést telki szolgalmát, a felp.-ek 423. sz. háza,, mint szolgáló telek felett. Minthogy a telek tulajdonosának rendelkezési joga nemcsak a föld szine feletti hanem a föld szine alatti telekrészekre is kiterjedt; minthogy a tulajdonosnak az utóbbira vonatkozó szabad rendelkezési jogát az elsőrendű alp. által tényleg gyakorolt csatornaszolgalom kétségtelenül korlátozza; minthogy alp.-ek nem is állítják, hogy az elsőrendű alp. által élvezett csatornaszolgalom gyakorlását megállapítja, — fent leirt — ténykedéshez a felp.-ek is hozzájárultak volna; minthogy miinden a birtokos hozzájárulását nélkülöző oly tény, mely a birtokosnak a birtokolt dolog felett szabad rendelkezési jogát sérti, vele szemben önhatalmú birtokháboritást képez; minthogy a birtokháboritást 1. rendű alp., ki saját csatornájának a 2. rendű alp. csatornájával eszközölt összekötése folytán felp.-ek telke felett tényleg szolgalmat gyakorol és 2. rendű alp., Iá a két csatorna összekötését megengedte és saját telkének a felp.-i telek feletti szolgalmát az elsőrendű alp. telkével megosztotta egyformán követték el, alperesek a háboritás tényének megállapítása mellett, a háboritás megszüntetésében marasztalandók voltak, elsőrendű alp. még azért is, mert a tkv.-ből tudnia kellett, hogy