Magánjog 1. kötet, Személyjog és dologjog (Budapest, 1904)

76 Háboritási cselekmények a felp.-éktől lekaszált szénának és sarjunak a marháikkal történt megetetésével avagy elhordásával egymagában a felp.-eket az ingatlan birtokában még meg nem háborították, mert a széna és sarjú a lekaszálás következtében az optk. 293. és 295. §. szerint ingó dologgá változott és annak jogtalan megetetése vagy elvétele esetleg büntetendő cselekményt képez, vagy pedig, ha az alp.-ek e tényükkel birtokháboritást követtek volna el, akkor is a sommás visszahelyezési keresetnek, nem az ingatlan maga, hanem az elvitt széna és sarjú képezheti a tárgyát. Ezek szerint hiányzik az alap arra is, hogy a felp.-ek részére birtokháborítással okozott kár megtérítése ebben a perben megítéltessék. De mert a per adatai szerint a kérdéses kár megtérítéséhez a felp.-ek önálló s a birtokháboritás kérdésétől független alappal bírhatnak, a kár összegére való tekintettel pedig az ez iránti követelés a kisebb polgári eljárásra tartozik: a felp.-eket ez iránti keresetükkel az illetékes- bírósághoz kellett utasítani. (1891. decz. 21. 3179. sz.) C. : Felp.-ek keresetükben birtokháboritás miatt panaszkodnak, melyet előadásuk szerint alp.-ek az által követtek el, hogy a felp.-eknek békésen bírt, a Magura határbeli kaszálójukon volt széna és sarjú termését felétették s őket birtokuk használatában önhatalmúlag megakadályozták, e szerint az utolsó tettleges birtoklás és a következett háboritás tényének fejtegetése és bizonyítása forogván kérdésben, felp.-ek birtokháboritási keresettel felléphetnek még akkor is, ha nem az ingatlannak tényleges birtokba vétele, hanem terményeinek önhatalmú elvitele által történt a háboritás ténye, tehát nem az ingatlan maga, hanem az elvitt széna és sarj'u képezi a kereset tárgyát, mert a másodbiróilag is idézett optk. 339. §. szerint a birtokot, bármi tulajdonságú legyen is az, senkinek sem szabad önhatalmúlag háborítani s a háboritottnak joga van a beavatkozás betiltását és a bizonyítható kár megtérítését, tehát az .előbbi állapotba való visszahelyezését bíróilag követelni, annál is inkább, mert a pertárgyalás során alp.-ek felp.-eknek birtokjogát s békés birtoklását is tagadásba vévén, az ügy eldöntésénél valamely mezei rendőri kihágás esetének elbírálása, hanem a háborított birtok helyreállítása jön kérdésbe, s mert alp.-i részről nem igazoltatott, hogy az ügy a per tárgyára nézve a kisebb polgári eljárásra tartoznék. (1892. jtul. 2. 3729 .sz.) Kerítés eltávolítása. 1GI T e n k e i j b g.: Alp. maga is beismerte, de a helyszíni szemle által is határozottan igazolva lett, hogy felp. háza mellett jó két lábnyi szélességű telekrész még felp. telkéhez tartozik s ez egy rendes és régi deszkakerítés által volt alp. telkétől elválasztva ; azt szintén beismeri alp., hogy ő ezen kerítést felp. ellenzése daczára elrontotta, elszedte; de ez is a helyszíni szemle által határozottan igazoltatik, a