Magánjog 1. kötet, Személyjog és dologjog (Budapest, 1904)

636 Zálogjog és jelzálogjog telekkönyvi hitelnek és sérelmével a későbbi jelzálogos hitelezőknek — akkor, midőn az egyszerű telekkönyvi kitüntetés nem nyújt a későbbi hitelezőnek kellő tájékozást az iránt, hogy mely idő óta s mily összegben áll fenn, s hogy tényleg fennáll-e a kamatkövetelés. Másképp áll a dolog ott, hol a kamat végrehajtásilag van Ítélet, birói egyesség, vagy közjegyzői okirat alapján, a telekkönyvi rendszernek megfelelően bekebelezve. Itt a végrehajtás elrendelése tanúskodik arról, hogy a kamat nincs kifizetve, és a későbbi hitelező a telekkönyvi rendelet 62. és 65. §§-ainak megfelelő bekebelezés nyomán kiszámíthatja a követelést, mely dologi jogkép terheli — tőke s kamat fejében — az ingatlant. De a telekk. rend. 62. §-a joghatályával végrehajtásilag bekebelezettnek csak azt a megítélt, illetve birói egyesség, vagy közjegyzői okirat által megállapított kamatot lehet tekinteni, mely a bekebelezés napjáig már lejárt volt. Mert a telekk. rend. 65. §-a csak szám- és összegszerüleg meghatározott követelésnek biztosításául engedi meg a zálogjog bekebelezését; már pedig a jövőben lejárandó kamatok nem voltak a bekebelezéskor száms összegszerüleg meghatározhatók, s a későbbi hitelező is az ingatlant terhelő kamathátralék összege iránt csak annyiban tájékozhatja magát a telekkönyvben, amennyiben a kamathátraléknak telekkönyvileg kitüntetett kezdő időpontjától fogva a bekebelezés napjáig számithatja a lejárt kamatot. Csak a lejárt kamatokat ekkép kitüntető végrehajtási bekebelezés mondható szilárd alapon nyugvónak, világosnak s határozottnak; és az ily telekkönyvi bejegyzést nem lehet a végrehajtás folyamán megfosztani azon elsőbbségtől s hatálytól, melyet annak az anyagi jog, a telekkönyvi nyilvánosság elve s jelesen a itelekk. rend. 61. és 62. §§-ai megadtak. Ellenben a fentebbiek szerint nem esnek ezen tekintet alá a tőkekövetelés azon kamatai, melyek a végrehajtási bekebelezés napja után jártak le s a melyek ennélfogva nem vehetők ki a többször idézett §. a) pontjának megszorító rendelkezése alól; valamint önként értetik, hogy a végrehajtási zálogjog bekebelezése által az azt megelőzőleg már bekebelezve volt tőke után járó, az árverés napjától visszaszámított három évi kamatnak a törvény által biztosított elsőbbsége nem érintetik. Kelt Budapesten, a m. kir. Curia polgári szakosztályainak 1884. évi szeptember hó 23-án tartott teljes üléséből. Hitelesíttetett az ugyanazon évi október hó 15-én tartott teljes ülésben.