Magánjog 1. kötet, Személyjog és dologjog (Budapest, 1904)

A jelzálogjog' szerzése 613 -ólt. polg. törvénykönyvnek az id. törv. szab. 21. §: által érvényben fentartott 451. §. rendelkezéséhez képest a zálog-jognak bekebelezésé­Vei már megszerezte. A zálogjognak feltétlen bekebelezése által a hitelező jogot nyer­vén a jelzálogból való kielégítéshez, ennek nem képezi feltételét az annak alapját képező ügyletről kiállított okiratnak a jogositott részére való átadása. A felebbezési biróság Ítéletének tényállásában meg van állapítva, hogy az alp. és neje mint kötelezettek a felp. kincstár részére óvadék szolgáltatása czéljából annak erejéig a zálogjognak bekebelezésére al­kalmas A) a. okiratot aláírták és hogy ezen okirat alapján a zálog­jognak a kincstár javára leendő bekebelézését ők maguk kérelmezték, a megtörtént bekebelezésről pedig a felp. kincstár szabályszerűen ér­tesítve lett. Ezen megállapított tények folytán kétségtelen, hogy felp. törvé­nyes uton szerzett absolut jogot arra nézve, hogy követelését a jelzá­logból kielégíthesse, s hogy ennek a jognak a megszerzéséhez külső elfogadási nyilatkozat szükséges nem volt. Az alp.-nek felülvizsgálati kérelmében felhozott az az állítása, hogy az A) alattit kötelezési szándék nélkül irta alá, nem jöhetett figye­lembe, mert annak valósága a felebbezési biróság tényállásában nincs megállapítva, sőt az ellentétben áll avval a megállapított ténynyel, hogy a zálogjog bekebelezését ő maga kérte. A zálogjogi bekebelezés szerint a zálogjog csupán 1447 frt 80 kr. tőke mint óvadéki összeg lévén bekebelezve, felp. kamatkövetelési igényére nézve keresetével el volt utasítandó. (1896. évi I. G. 233. sz.) 818 C.: Felp. keresetével elutasittatik, a perköltség azonban kölcsö­nösen megszüntettetik. Indokok : Nem minden követelés adván jogot a hitelezőnek zá­logjog szerzésére, olyan esetben, a midőn a hitelező követelésének ér­vényesítése nélkül per utján egyedül az általa előlegesen kieszközölt zálogjog előejgyzését igazoltnak kimondatni, illetve azt kéri, hogy zá­logszerzéshez való joga bírói ítélettel megállapittassék, alp. jogosítva van az előjegyzési végzésre való tekintet nélkül mindazokat a kifogáso­kat érvényesíteni, a melyek a zálogszerzési jogosultság megdöntésére szolgálhatnak és a perbíróság e kérdésben önállólag itél akkor is, ha az előjegyzést elrendelő végzés jogorvoslattal meg sem támadtatott. Felp. keresetlevelében kérelmét arra, hogy alp.-ek mint néh. Kleny József örökösei valamely kárösszeg fizetésére köteleztessenek, nem is irányozza, de figyelemmel arra, hogy az eladó M. 0. György eddigelé sem marasztalva nincs és ily czélból e perbe sem vonatott, nem is irá­nyozhatta, hanem irányozta csak arra, hogy az F. a. szerződés b) pontja alapján az 1875. évi 2342., illetve 1877. évi 1834. sz. végzéssel 720 frt esetleges kárösszeg erejéig nyert zálogjogi előjegyzés igazoltnak ki­mondassék és bekebeleztessék. Minthogy azonban a kezesség jogi fo-

Next

/
Oldalképek
Tartalom