Magánjog 1. kötet, Személyjog és dologjog (Budapest, 1904)

588 Dologi terhek hatályára nézve a visitatio canonicára követett szabályok szerint bírálandó el. És valóban a kérdéses okirat 3. és 4. pontjában foglalt kitétel az illető lelkész részére időszakonként visszatérő szolgáltatásoknak alanyait, módját és mérvét, tehát csakugyan a párbért szabályozza. A kérdéses okirat szószerinti tartalmánál fogva a szolgabiró és esküdt annak az okiratnak kiállításánál nem akként járt el, hogy a politikai község netáni lekötelezését hatóságilag jóvár hagyja, hárem mint törvényes bizonyság (legale tastimonium), miként ez a fenn előadottak szerint ilyen természetű ügyeknél bevett szokás volt. A kérdéses okirat aláírási záradéka szerint a földesúri megbízott az abban az okiratban foglaltakba beleegyezett; ez azonban magában véve a politikai község netáni lekötelezésének földesúri jóváhagyásául szintén nem tekinthető; — mert abban az okiratban magának a földesúrnak saját lekötelezettségéről van szó, és mert az okirat keletkezésének idejében sok helyen kétségtelenül fennállott az a szokás, hogy a földesúr a jobbágyok nem úrbéri természetű lekötelezésének jóváhagyása iránt magának jogosultságot igényelt. A kérdéses okirat keletkezésének idejében és kivált olyan helyeken, hol csak egy vallásfelekezetünk voltak, a politikai és egyházi község szigorúan különválva nem voltak; ehhez képest hasonló okiratok kiállításánál magában véve a községi elöljárók jelenléte, épen ugy, mint a visitatio canonicánál, nem jelentheti a politikai község lekötött voltát, hanem ez a fenn előadottak szerint ilyen természetű ügyeknél bevett szokás volt és rendszerint czélszerüségi szempontból történt. Kivételes állapot az, hogy a párbért a politikai jellegű község átvállalja (aversio), — mint kivételes állapot tehát az átvállalás szoros magyarázatu; épen ezért megtörténtnek csak akkor tekinthető, ha kifejezetten, egyenesen és minden kétséget kizáróan az okiratban olyan kifejezéssel történik, hogy ezzel mást, mint a politikai községet lekötöttnek venni nem lehet. A kérdéses okirat 3-ik pontjában foglalt kitétel arról, hogy az ott sorolt lekötelezést a politikai község teszi, kifejezetten nem rendelkezik, sőt ama kitétel szószerinti szövegéből kétségtelen az, hogy ama lekötelezéssel egyúttal a lekötelezők felszabadulnak a tallósi parochiának eddig teljesített hasonnemü szolgáltatások alul, — arra nézve pedig, hogy ez utóbbi szolgáltatások nem kizárólag a híveket terhelték, adat egyáltalában