Magánjog 1. kötet, Személyjog és dologjog (Budapest, 1904)

22 Személyjog 66 C: Felhivók keresetüket arra alapítják, hogy felhívott édes anyjuknak testvére volt s miután édes anyjuk elhalt, az örökösödés felhívott után felhivókat illeti meg. Felhivókat azonban az ily czimen a felhívási jogosultság az 1868: LIV. t.-cz. 522. §-a értelmében meg nem illeti, mert ők felhívottnak nem törvényes örökösei. A per adataiból ugyanis kitiinik, hogy felhivók törvényes házasságon kivül születtek és így csak arra a vagyonra nézve birnak örökösödési joggal, mely anyjuk elhalálozásakor ennek birtokában volt, felhivók édes anyja azonban mellékeit anyakönyvi kivonat szerint még 1846-ik évben elhalt s így ezen okból, miután a jelen felhívási per adatai szerint a fent idézett t.-cz. 523. §. b) pontja és az 1881: LIX. t.-cz. 90. §-a értelmében a másodbiróság ítéletének a most idézett törvényekre alapított indokolása szerint is felhívott csak 1869. ian. 1-én volna elholtnak vélelmezhető, akkor, midőn felhívott édes anyja 1846-ban elhalt, ennek örökösödési joga a felhívott után megnyíltnak még nem tekinthető s igy felhívott vagyona örökösödés utján felhivók anyjára ennek életében át nem szállhatott. Mindezen okokból felhivókat, kik mint házasságon kivül született gyermekek, anyjuk jogán, felhívott, mint oldalági rokon után az 1868: LIV. t.-cz idézett 522. §-ában körülírt törvényes örökösödési jog'gal nem birnak, a felhívott ellen felhívási kereseti jog hiányában keresetükkel elutasítani kellett. (1890. nov. 26. 9068. sz.) 67 C: Az a körülmény, hogy a holttányilvánítási kérők közül, egynek kérvényezési jogosultsága ki nem mutattatott, miután a holttányilvánítási eljárás megindítására a jogosultak közül egynek kérvényezése is elégséges, a kérelem megtagadására okul nem szolgálhat. (1898. jun. 7. 1025. sz.) 68 C: Habár az 1868: LIV. tcz. 522. §. a) pontjának az a rendelkezése, hogy a házastárs a halottnyilvánitá-st a házassági kötelék feloldása végett kérheti; az 1894:XXXI. tcz. 132. §-a szerint hatályon kivül helyeztetett, az alapon nem vonható meg a házastársnak a holttányilvánitásnak más okból való kérelmezhetési joga, minthogy az utóbb hivatkozott törvényszakasz második és harmadik bekezdése a holttányilvánítási eljárásnak a házastárs által való megindítását nem zárja ki. (1898. jun. 10. 2983. sz.) 69 C: Az, a kire az örökös örökségét átruházta, az 1894: XVI. tcz. 5. §-a szerint, a mennyiben az átruházást közokiratilag bizonyítja, ugyanazokat a jogokat gyakorolhatja az örökösödési eljárás során, a mely jogok ax örököst megilletik, miből következik, hogy az előbb említett előfeltételek fenforgása esetén, az engedményes a hagyatéki eljárás alapjául szolgáló holttá nyilvánítási eljárás folyamatba tételére is jogosultsággal bír. (1899. máj. 31. 2523. sz.)