Magánjog 1. kötet, Személyjog és dologjog (Budapest, 1904)

Szomszédjog 23T delkezésükben csak abban az esetben volnának korlátozhatók, ha a szomszéd telek tulajdonosa, vagyis alperesek, tilalmi vagy sízolgalmi jogot szereztek volna. Úgyde alperesek ebben az irányban o/ly bizonyítékot, melynek alapján felpereseket tulajdonuk korlátlan gyakorlatában gátolni, illetve attól eltiltani lehetne, fel sem hoztak, egymagában pedig az által, hogy felperesek az ablak és folyosó nyitását tűrték, alperesek szolgalmi jogot nem nyertek, mert alperesek az ablakot ,és a folyosót saját házuk falán mint tulajdonosok, felperesek engedélye nélkül is nyithatták, s mert alperesek nem is állították, hogy felperesek saját telkükön mint tulajdonost megillető korlátlan rendelkezésükről bármikor lemondottak volna, az a körülmény pedig, hogy az alperesi ház ablakai és folyosója állítólag emberemlékezetet meghaladó időn át háboritlanul a felperesek telkére szolgált, a szolgalmi jog megállapítására azért nem elegendő, mivel ily nemleges, vagyis oda irányuló szolgalom, hogy valaki saját telkén oly építkezést, mely a szomszéd telek tulajdonosa részéről élvezett kilátást, levegőt vagy világosságot megszüntetné, ne eszközölhessen, elbirtoklás utján csak ugy szerezhető meg, ha a szolgalmat igénylő háztulajdonos azt bizonyítja, hogy ablakai előtt a szomszéd telek tulajdonosa valamely oly intézkedést, mely az ablaknyitás czélját meghiúsította volna, eszközölni kezdett, de ebben általa meggátoltatván, ezen meggátlástól kezdődően a törvényes elévülési határidő alatt jogával nem élt, vagyis az igénylő tiltakozásának az egész elévülési idő alatt engedelmeskedett. Minélfogva tekintettel arra, hogy alperesek ezt az utóbbi körülményt, vagyis a részükről történt meggátlást nem is állították, annál kevésbbé bizonyították, s ekkép az ablakra és folyosóra vonatkozóan az elbirtoklási idő lefolyását felperesek tagadásával szemben hasonlóképen nem igazolták, az elsőbiróság Ítéletének a kereset főtárgyáról és a viszonkeresetről rendelkező részét helyben kellett hagyni. C: A másodbiróság ítélete helybenhagyatik indokai alapján és azért, mert: ha sikerült is volna alperesnek bizonyítani, hogy ő az általa vitatott szolgalmi jogokat felperesek jogelőde ellenében elbirtoklás utján megszerezte, erre alapított érvelése azért nem jöhet figyelembe, mivel felperesek az ingatlant telekkönyvileg csak 1882. évben szerezvén meg, irányukban az alperes, mint a szomszéd épület tulajdonosa által vitatott elbirtoklás csak tulajdonjoguk bekeblezésének idejétől számitható, attól pedig a kereset megindításáig az elbirtoklási idő le nem telt. (1895. okt. 29. 9894. sz.) = Jelen eset az előbbitől abban tér el, hogy itt felperes keresete arra irányult, hogy alperes köteles legyen tűrni, hogy ő, felperes, a saját telkén emelendő fallal az alperes telkétől, illetőleg házától a levegőt, világosságot, kilátást elzárja és egyúttal alperes köteles legyen a maga telkéről a lefolyó vizet másfelé, és nem felperes telkére levezetni; mig az előbbi esetben épen megfordítva, a levegőt, világosságot, kilátást elzáró fal eltávolítása követeltetett. A kifejezésre jutó jogelv mindkét esetben azonos.