Magánjog 1. kötet, Személyjog és dologjog (Budapest, 1904)

Görög-keleti egyház hitközségi vagyonának felosztása 223 templomra gondoltak; és hogy az alapítók a K. és I. a. folyamodványokat a görög compánia tagjaival nem Íratták alá : ezt megmagyarázzák az akkori köz- és magánjogi viszonyok, a melyeknél fogva a compánia tagjai fekvő birtok tulajdonosai nem lehettek s a compánia kebeléből ki kellett lépniök, mihelyt ingatlant szereztek. Ily viszonyok közt méltán félhettek az. alapítók az engedély ujabb megtagadásától. A román nyelven irt kérvényeket a városi tanács nem fogadván el, a H. s I. a. folyamodványok aláírói latin nyelven szerkesztett ujabb kérvényt adtak be, a melyből csak azt kell itt kiemelni, nogy a templom építésére az engedélyt tulajdonkép azok kérik, akik ingatlanokat vásárolván, a^compánia kötelékéből felszabadultak, tehát Mária Terézia 1777ben kelt 6 sz. a. kiváltságlevele 7. pontjához képest görögök. A többi aláírók eme K. a. latin kérvényben csak támogatják Usustineanius») számukkal és az oláh katonaságra s cselédségre való hivatkozással a görögök kérelmét. így fogta fel a K. a. kérvényt a városi tanács is, midőn azt mint az összes görög (nem román) kereskedők kérelmét felsőbb elintézés végett a kir. guberniumhoz L. alatt felterjesztette, ahonnan ugyanazon kérvény saját hatáskörébe leendő elintézés végett azzal küldetett vissza M. alatt a tanácshoz, hogy a helybeli görögök (nem románok* részére emelendő templom költségeinek ki által és mily alapból leendő fedezése iránt hozassék a dolog tisztába. Az eljárás ez irányban N. szerint megtörténvén, 0. alatt elrendeltetett a lélekszám összeírása ; ismét kifejezetten a görög kereskedők számára építendő templom és ha ennek folytán P. a. románok, nevezetesen román mészárosok is számszerint 16-an írattak össze : ez mert nem görög és román, hanem tisztán görög egyház alapítása czéljából eszközöltetett az összeírás : nem egyházközségi tagságra és tulajdonra, hanem csupán a görög templom ingyen látogatására adott az összeirt románoknak jogot ; minthogy e jogot a görög alapítók megadták a román katonaságnak, cselédségnek és az idegen görög kereskedőknek is. Az 0. a. tanácsi végzéssel azután1 a négy (görög) folyamodó kereskedőnek adatott meg a templomépitési engedély s indokoltatott ez azzal, hogy az egyház építése s fentartása által senki terheltetni nem fog és hogy a templomba a katonaságon s az idegeneken kívül 245 lélek fog járni. (Zu diesem Bethause sich haltende Familien und Seelen.) A templom erre felépült 1787-ben s lett R. szerint: Templum civium graecorum Coronensium. A felirat is, melyet azon egyház viselt (Haec sacra aedes S. S. Trinitatis tempore Aug. Imp. Josephi II. annuente incl. Magistratu Coronensi cunctis quidem Orientális ritus Graeci, praecipue verő Civibus modernis ac eorum haeredibus Graecis dicata, Anno 1787) tulajdonkép azt fejezte ki, hogy a templom nyitva áll minden görög-keleti vallásunak, de a görög polgároké és azok örököseié. Ezt az inscriptiót csak a görög compánia neheztelte, amiért az a polgárgörögök és nem a görög compánia tulajdonát akarta kifejezni. Végre