Magánjog 1. kötet, Személyjog és dologjog (Budapest, 1904)

218 Közös tulajdon Perköltség a tulajdonközösség megszüntetése iránti perben. 314 Kassai T.: A közösség megszüntetése iránti perekben, a me­lyek osztályper jellegével birnak, a dolog természeténél fogva, a meny­nyiben azokban a felek egyenlő jogon állanak és egyik fél sem kö­telezettje a másiknak, rendszerint mindenik fél a saját jogai­nak >és érdekeinek képviseletével járó költséget maga, azokat a költségeket pedig, a melyek a közös érdekben a kö­zös czél megvalósítására irányuló eljárásból felmerültek, mint például a bírósági szakértői dijakat, közösen a tulajdon arányában viselni tartoznak. Ebből kiindulva, itt csak az a kérdés: fenforognak-e oly körülmények, jelesen az alp.-nek az a ténye, mely szerint per nél­kül az önkéntes árveréshez hozzájárulni vonakodott, oly körülményt képez-e a mely indokolttá teszi a fentebbi általános szabálytól való eltérést? Ezt azonban a T. megállapíthatónak nem találta, mert figye­lemmel arra. hogy a per tárgyát képező ingatlanság, habár a szakértői szemle szerint egy egészet képez, de két telekjegyzőkönyvben van be­vezetve és figyelemmel arra is, hogy ennek az ingatlanságnak egy részét bekebelezett haszonélvezeti jog terheli, az alp.-nek az önkéntes árveréstől való vonakodását és a perben való védekezését teljesen alap­nélkülinek tekinteni nem lehet. C: Hh. (1898. okt. 5. 3241. sz.) = AC. 1901. jan. 17. 5290/1900. sz. a. kelt határozatában kimondta, hogy a vagyonközösség megszüntetése peres felek közös érdekét képezvén, mindenik fél a képviseltetésével járó költségeket viselni tartozik és a perköltségben az elleniéi csak akkor marasztalható, ha a vagyonközösség megszüntetését alapos ok nélkül ellenezte. A görög-keleti egyház román és görög ajkú híveinek hitközsé­gei között az egyházi vagyon tekintetében felmerülő vitás kér­dések eldöntésénél irányadó elvek. 315 C. (mint Smsz.): Az 1868. IX. tcz., mint a mely az 1868. LÍV. tczikkel majdnem egyidejűleg tárgyal Látott, s főleg nem magánjogi vi­szonyokra kiterjedő intézkedéseket tartalmaz: a hivatolt, habár később életbelépett polg. törv. rendtartás által változást nem szenved; mind­azonáltal e tcz. 8. §-ának sem szövegéből, sem czélzatából nem követ­keztethető, hogy az abban foglalt szabályok oly igényekre is kitarjesz­tendők volnának, melyek e törvény hatálybalépte ntán az elvált hitfele­kezetek által szerzett jogokból származtatnak. (1873. decz. 9. 16,891. 88.) 3KJ C. : A bpesti T. felebbezett Ítélete helybenhagyatik oly értelem­ben, hogy : I. Felp.-ek keresetükkel egészben elutasittatnak és a brassó-bel­városi szt. Háromságról nevezett görög-keleti egyház görög nemzetiségi jellegű egyháznak mondatik ki. Ebből folyólag ÉL A mondott egyház és ahhoz tartozó összes ingó és ingatlan

Next

/
Oldalképek
Tartalom