Magánjog 1. kötet, Személyjog és dologjog (Budapest, 1904)

216 Közös tulajdon jogerőre emelkedett. Az ilyen hatályú árverésen eladandó ingatlan vételárából az 1881 : LX. tcz. 190. §-a szerint az előnyös tételek után első sorban a jelzálogos hitelezők követelései elégitendők ki s ez a törvényes gyakorlat szerint a közösséget megszüntető Ítéletben is kimondandó. Helyes tehát az elsőbiróságnak az a rendelkezése, mely szerint az árverésen befolyandó vételárból ez a maradvány osztandó fel a peres felek közt, mely a jelzálogos hitelezők követeléseinek kielégítése után fenmarad. C: A T. ítélete helybenhagyatik oly értelemben, hogy a vételár felosztásánál a jelzálogos hitelezők követelése csak a kötelezett adós tulajdon jutalékának megfelelő vételárhányadból nyerhet kielégítést. Indokok: Annak a rendelkezésnek, mely szerint a befolyandó vételár a peres felek tulajdoni arányához képest a jelzálogos hitelezők követeléseinek levonása után mondatott ki felosztandónak, helyes alkalmazás szerint csak aíz az értelme van, hogy a jelzálogos hitelezők követelése a kötelezett adós jutalékának megfelelő vételárhányadra sorozható s ugyané hányadból nyerhet kielégítést, és ebből következik, hogy felperesekre nézve ez a rendelkezés nem járhat azzal a joghátrány nyal, hogy a jelzálogos hitelezők követelése az egész vételárból nyerjen kielégítést. (1901. decz. 12. 810. sz.) Közös tulajdonban álló ingatlanok árverési vétel-árának a tulajdonosok között felosztása. 312 Pozsonyi T.: A felebbezési bíróság az általa megállapított és az 1893 : XVIII. tcz. 197. §. szerint a felülvizsgálati eljárásban is irányadó tényekből helyesen vonta le azt a jogi következtetést, hogy az alp. a felp. sérelmével gazdagodott és igy a felp.-nek azt a veszteséget, mely tőle elvonatott és melylyel viszont az alp. gazdagodott, meg tartozik téríteni. A magánjog szabályai szerint ugyanis a peres felek közös tulajdonaként a tkv.-ben vezetett ingatlanok vételára arra való tekintettel, hogy a felek ezeket az ingatlanokat a természetben egymás közt felosztották és mindegyikük a neki jutott részt kizárólagos tulajdona gyanánt külön birtokolta, ugy tekintettel arra is, hogy a. felosztás óta a felp. birtokrésze beruházások folytán értékében emelkedett, ellenben az alp.-é a ház leégése és fel nem építése folytán csökkent, a felek közt nem egyenlő felerészekben, hanem a különálló két birtokrész értéke arányához képest volt volna felosztandó. E szerint kétségtelen az, hogy midőn az alp. a befolyt vételárból nem ehhez az arányhoz képest, hanem a tkvi bejegyzésnek megfelelően egyenlő felében részesült, ezzel részben oly vagyont nyert, mely jog szerint a felp.-t megillette volna, és igy az alp. a felp. sérelmével vagyonilag gazdagodott. Minthogy pedig az ekként megkárosított fél a gazdagodótól a veszteségének megfelelő érték megtérítését követelheti a nélkül, hogy az utóbbinak \alamely jogtalan cselekményét vagy