Magánjog 1. kötet, Személyjog és dologjog (Budapest, 1904)

214 Közös tulajdon peresek azt, hogy az általuk tervbe vett térrajz szerinti természetbeni megosztás értékcsökkenés nélkül eszközölhető volna, és a tulajdoni arány értékének megfelelő lenne, nem bizonyították; miután a 75. helyrajzi szám alatti ingatlanon ház van, a melyet alperesek beismerése szerint közösen birtokolnak és ennek háromnegyed része a felperes tulajdonát képezi, és az természetben meg nem osztható és miután felperes a természetben: megosztásnak alperesek tervezete szerinti eszközlésébe bele nem egyezett; az alperesek által javaslatba hozott közösség megszüntetési mód nem alkalmazható s miután az a körülmény, hogy a tuiafdonosok az ingatlanok egy részét természetben megosztva birtokolják, a közösségnek az ingatlanoknak árverés utján leendő megszüntetésére akadályt nem képez, mert az alperesek nem is állították, hogy a tényleges birtoklás valamely megállapodáson alapulna: annálfogva stb. (1900. jun. 23. 2666.) — C: Hh. (1900. okt. 9. 2964.) 308 Az alsó-dabasi .... sz. belsőség zálogos közös birtoka volt az 1866. évben meghalt Z. Gy.-nek és az 1872-ben elhunyt Cz. A.-nak. Ezen belsőség ama íele, mely az öreg Z. Gy.-t illeti, már 1869-blen 3 gyermekiére a ezek közt V2 részben a fp.-re tkveztetett örökösödési jog czimén. Másrészt felperesnek örökösödési joga van V3-rész erejéig* a belsőség azon felére is, mely anyját Cz. A.-t illette. Az ingatlanra zálogvisszaváltási jog, erre ped'ig jelzálogjogok vannak bekebelezve. C: A tulajdonközösségnek árverés utján való megszüntetését elrendelte, mert: természetben a házból, udvarból és kertből álló 500 •-ölnyi kérdéses belsőséget felosztani nem lehet az állag sérelme s az érték jelentékeny csökkenése nélkül. Az osztály tehát árverési eladás utján létesítendő és az árverést a birtok zálogos természete, sem a bejegyzett zálogtulajdonosnak netán még fennálló zálogvisszaváltási joga, sem pedig az ezen jogra bekebelezett követelések nem gátolhatják; mert a régi zálogbirtok is, mint olyan, szabad forgalomnak tárgya és az árverés az 1881 :LX. tcz. 162. §-ához képest a zálogvisszaváltási jog és az erre bekebelezett követelések épségben tartása mellett foganatositható. Néhai Z. Gy. hagyatékához tartozik az a szőlő is, melyet ő a hagyatéki iratok közt 18. M) alatt fekvő adásvevési szerződéssel még 1856. évben F. J.-tól tulajdonul megvett és haláláig birtokolt, de a mely még mindig az előbbi tulajdonos nevén ál] a telekkönyvben, habár az átíratásba az eladó örökösei is a szerződésre rávezetett nyilatkozatok szerint beleegyeztek. Ezen az alperes birtokában lévő szőlőnek V3-dára a felperes örökösödési jogát, mit alperes kétségbe nem is vont, megállapítani és egyúttal részére a közös birtokot odaítélni kellett. A vagyonközösség megszüntetését azonban árverési eladás utján elrendelni nem lehetett a tkv mai tisztázatlan állásánál fogva és a tkvi perbe nem vont föld- és szőlőtulajdonosok meghallgatása nélkül. (1885. decz. 14. 3315.)