Magánjog 1. kötet, Személyjog és dologjog (Budapest, 1904)

A tulajdonostársak egymásközti viszonya 169 kül azonban, hogy legtöbbet igért és igy a jogot megszerezte volna. Miután pedig a házonként vagy személyenként való korcsmáitatás ott is eltöröltetett, hol 1848. előtt haszonvételi közösség gyanánt gyakoroltatott, e szerint tehát Bussóczon sem gyakorolható a korcsmálíatási jog egyes birtokosok által külön-külön, ennélfogva külön-külön haszonbérbe sem adható és miután a bussóczi regálé-, illetőleg korcsmáitatási iog közös tulajdont képez s annak haszonvétele természetben fel nem osztható, a bussóczi közbirtokosságnak egy része pedig az alp.-ek által érvényesíteni czélzott uj haszonbérlethez hozzájárulni vonakodott, jogukban állott a nyerendő haszonvételekre nézve nyilvános árvereztetést sürgetni annál is inkább, mert törvénynél fogva a közös haszonvételek a legtöbbet Ígérőnek csakis nyilvános árverés utján bérbe adhatók vagy eladhatók; miért is alp.-ek kifogásait elvetni és alp.-eket a haszonbérletből való kimozditásra, illetőleg a regale-jog és tartozékainak kibocsátására kötelezni kellett, stb. (1886. ápr. 2. 1165. sz.) B p e s t i T.: A jbg. Ítélete indokainál fogva helybenhagyatik. (1886. máj. 12. 19273. sz.) C.: Mindkét alsóbb bíróságnak ítélete megváltoztattatik, felp.-ek keresetükkel elutasittatnak, stb. Mert: közös vagyon kezelésének módja iránt rendszerint a tulajdonostársak többsége határoz. Ehhez képest tekintve, hogy nem vonatott kétségbe, hogy a 2. sz. a. szerződést aláirt közbirtokosok a tulajdonostársak többségét képezik, tekintve továbbá, hogy a közbirtokosság tulajdonát képező kérdéses italmérési jog haszonbérletének 1886. évi január hó 1-től számított 3 évre meghosszabbítása iránti kijelentés minden fentartás nélkül történvén, ezzel szemben felp.-ek tartoztak volna bizonyítani, hogy a többi birtokosok hozzájárulásának feltétele alatt történt a haszonbér tartamának meghosszabbítása, ezt azonban mivel sem bizonyították, ugy tekintve, hegy azon felp.-i előadás, hogy a kérdéses italmérési jognak haszonbérbe adására nézve a nyilvános árverési ut lett volna gyakorlatban, megczáfoltatik, m|áV a 2. sz, a. korábbi haszonbéri szerződéssel, mely ugyanis nem ily futón jött létre ; tekintve végül, hogy felp.-ek az 1886. évi első negyedre járó haszonbér-részietet a 3. sz. a. tanúsága szerint alp.-ektől felvették : mindezeknél fogva a haszonbérszerződés a 2. sz. alattiban foglalt záradék tartalma szerint érvényesen meghosszabbítottnak és teljesedésbe jutottnak lévén tekintendő.. . felp.-eket a haszonbérletből való kimozditás iránti a-laptalan keresetükkel elutasítani.. . kellett, (1886. fal. 13. 4385. sz.) — V, ö. a fent 234. sz. a. közölt határozatot. A C- jelen esetben nem tesz különbséget a társak belső és külső (harmadik személyekkel való) viszonya között. A belső viszonyban a többségi elv elfogadása összhangban áll joggyakoratunkkal; harmadik személyek irányában azonban — legalább a mi a jogügyleti rendelkezést illeti — a többségi elvet praxisunk általában nem fogadja el. V. ö. a fenti 237. sz. s a következő határozatokat. A 252sz. esetben a kérdés megoldása elől a C. kitért. Lásd azonban a 268. sz. esetet is.