Magánjog 1. kötet, Személyjog és dologjog (Budapest, 1904)

A tulajdonostársak egymásközti viszonya 155 osztották, felperes tartozott volna bizonyítani azt, hogy ez az ő saját tényén alapuló és a kereset megindításáig számítva már legalább 14 év óta fennálló természetbeni megosztás, csak ideiglenes használat czél­jából jött létre és nem végleges ; amit azonban bizonyítani meg eem kísérelt. (1899. nov. 3. 2172. sz.) 232 C: Jóllehet felperes a keresetlevél mellett A) alatt- csatolt tlkkvi kivonattal bizonyította azt, hogy a keresetben körülirt ingatlan­nak ő is egyik tulajdonostársa, mindamellett felperes keresetének helyt adni nem lehetett; mert felp. keresetét nem a tulajdonjog arányában őt jogszerüleg megillető közös tulajdonjog' gyakorlata érvényesítésére, a közös birtoklás tűrésére, hanem határozott átengedés végett indototta; mert alperes tagadásával szemben azt, hogy az osztatlan tulajdonjog gyanánt bekebelezett kereseti ingatlan, habár tlkkvön kivül, mindegyik tulajdonos­társ beleegyezése mellett természetben már megosztatott volna, elfogadha­tólag nem bizonyította; már pedig mindaddig, mig a tulajdonostársak közt a tulajdoni arány megállapítva s a vagyonközösség annak utján megszün­tetve nem lesz: a közös ingatlan egy részének természetben való kiadására irányzott keresetnek minden jogos alapja hiányzik ; végül, mert, ha a kereseti kérelemben a közös birtokbaadás, mint kisebb, bent foglaltnak vétethetnék is, a fenforgó esetben azt itéletileg elrendelni azért nem lehetett, mivel felperes egyedül saját személyében lépvén fel, a bir­toklási arány tehát a tlkkvi állapot ellenére oly módon, mint a!zjt a másod­biróságnak ítélete tartalmazza, a itlkkönyvi érdekeltek meghallgatása nél­kül megállapítani nem lehet. (1888. decz. 18. 3714.) = A Bp. T. 24713/86. sz. a. kimondotta, hogy miután közös bir­toknál a telekkönyvi bejegyzés csak annak bizonyítékául szolgál, hogy az egész ingatlan közös birtoka kiket, milyen hányadrészekben illet: a közös birtokosok egyike sincs jogosítva arra, hogy a tulajdoni hányadnak megfelelő, a természetben elkülönitett részét tulajdonos társaitól kizárólagos birtokul követelhesse: annyival kevésbé, mert ilyen kérelem teljesítése a birtokköiösség megszüntetését tételezi fel. C.: Hh. Hasonlóan kimondotta a C, hogy az osztatlan telekkönyvi állapottal szemben természetben elkülönitett birtok nem ítélhető meg (1892. január 13., 1709/891., 1. magát a határozatot alább, 294. sz.) A tényleg elkülönített bir­toklásnak a tulajdonközösség megszüntetésére való befolyása tekintetében lásd a 297—301. sz. a. közölt határozatokat­Tulajdonostárs jogai a közös dolog kezelése körül: a közös dolog biztosítása. 233 0.: A közösen bírt, de természetben fel nem osztható vala­mely tárgy (minő az épület) fentartása körül a tulajdonosok mindegyike az egész tárgy iránt egyaránt van érdekelve, amiből következik, hogy mindegyik tulajdonostárs jogosítva kell, hogy legyen a közös tárgyban rejlő érdekének kellő megóvásáról is gondoskodni, joga van tehát az egészet az azt érhető kár ellen biztosítani. (1890. máj. 7. 260.) —~ A harmadik személylyel szemben való viszony tekintetében v. ö- a 253. sz. a. közölt határozatot.

Next

/
Oldalképek
Tartalom