Magánjog 1. kötet, Személyjog és dologjog (Budapest, 1904)

104 Birtok lyitvén, házuk nyugoti végső falát aláásta, minek folytán ezen végső fal leomlott. Az ingatlannak akkori tulajdonosa, K. Ixijos követelte, hogy a leomlott falat visszahelyezze, az épületet és belsőséget előbbi állapotába helyezze vissza, alp. azonban ugyanazon visszaélést s jog* ellenes cselekményt követte el, hogy szomszédos és újonnan épült házának kelet felől semmi falat nem húzatott, hanem elfoglalva s beépítve a B. alatti térvázlaton a B. C. betűkkel jelzett s felp.-ek tulajdonát képező összes beltelek részt is, a felp.-ek épületének végső falát használta fel saját épülete falazatául s felp.-ek épületének falazatába húzta be saját pinczeboltozatának vasgerendáit. Megállapítható, hogy felp.-ek jogelőde B. Sándor, midőn a felp.-ek által megvett házat 1871. évben építtette, a kérdéses s a B. alatti vázlatrajzon a), b), c) betűkkel kitüntetett telekrészt, hogy az épületben törés ne legyen, kihagyta, beigazolt tény, hogy ugyanezen üres beltelek részén volt előbb a kapu is s a bejárás ezen telekbe; később ezen háztulajdonos felesége azt edényárusitó lerakodó helynek hagyta s az kc-, tégla- és falkeritéssel ellátva ezen telekhez be is kerittetett s azóta folyton ezen telek tulajdonosai birtokában és használatban volt. Ezzel szemben alp. abbeli védekezését, mintha ezen kérdéses üres beltelekrész az ő háza és beltelkéhez tartozott volna, nem tudta igazolni, azon körülményt sem, mintha az építkezést felp. jogelőde tudta s beleegyezésével eszközölte ; hogy az üres telek beépítését s közös fal húzását ez vagy szabályszerűen igazolt megbízottja engedélyezte volna, a kihallgatott építőmesterek sem bizonyították, sőt megczáfolást nyer azon alp.-ek elleniratában tett beismerése által, hogy alp. felp.-eknek a történt építkezés után, belátva a jogtalan foglalást, a kérdéses teleki észért 150 irtot ígért és kötelezett fizetni. Kétséget nem szenved tehát, felp.-ek házuk s telkének tényleges birtoklásában a szomszéd alp. által időközben teljesített s felp. szomszéd birtoklására közvetlen kihatással bíró építkezés által megkárosítva lettek, mert azon körülmény, hogy alp. a felp.-ek által Danaszolt s kifogásolt építkezést már a kereset beadása, illetve a felp.-ek által történt vétel előtt befejezte, a felp.-ek igazolt telekkönyvi tulajdona és birtoklása sérelmére létesített állapot megszüntetésére irányuló keresetnek alkalmazhatóságát a fenforgó esetben annál kevésbbé zárhatja ki, mert alp. felp.-ek azon állítását, hogy a történt építkezés és foglalás ellen, midőn a házat megvették, azonnal tiltakoztak, kétségbe nem vonta. De sérelmére van a felp.-ek tulajdonát képező házra és annak értékét csökkenti a«z, hogy az jelenleg alp. házával egy közös fallal van ellátva s hogy alp. újonnan épített házának azon oldalán külön falat nem húzott; ilyet a fennálló építkezési szabályok nem tűrnek meg, tüzrendőri szempontból pedig veszélyes, de még főleg az, mivel a felp.- k kárára van a közös falazat, ellenkezik a telekkönyvi tulajdonjog fogalmával, mert esetleg, ha felp.-ek ujabb építkezést, házuk maga-