Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A M. Kir. Curia és a Kir. táblák elvi jelentőségű döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 22. kötet (Budapest, 1912)
1899 : XV. t.-cz. 3 az 1899. évi XV. t.-cz. 3. §-ának 2., 6., 10. pontja és a 11. p. a.) b), c) alpontjaiban megjelölt érvénytelenségi okok alapján támadták meg, és a 28. §. alkalmazását is kérték, a szóbeli tárgyaláson azonban kijelentették, hogy az 1899. évi XV. t.-cz. 28. §-ának az alkalmazását nem kivánják. A választást védő választók a kérvényben a 28. §-ra alapitott kérelem következtében ellenkérvényt adtak be, de mivel a szóbeli tárgyaláson a kérvényezők a 28. §. alkalmazásától eláliottak és igy az ellenkérvény, mint ilyen tárgytalanná vált, az ellenkérvényben I. fejezet 3. pontjától a VII. fejezetig bezárólag előadottakat a törvény 83. §-a keretén belül a választást védő választók képviselője szóval előadta. Az 1899. évi XV. t.-czikkel szabályozott eljárás a 47. §. értelmében szóbeliségen alapulván, csakis a tárgyalás során a kérvény tartalmával egyezően előadott érvénytelenségi okok és ezek alapjául szolgáló tények vétethettek figyelembe az ügy eldöntésénél. A szóbeli tárgyaláson kérvényezők által az 1899. évi XV. t.-cz. 3. §-ának 2. pontján alapuló érvénytelenségi okok fenforgásának megáliapithatása czéljából a kérvény I. fejezetének 1., 2., 5., 6., 7., 8., 9., 10., 11., 12. és 15. pontjában, ugy az 1., 2., 5., 6., 7., 8., 11., 12., 15. pontokkal a III. fejezet t) alpontjában kapcsolatosan felhozott tényekre a bizonyitási eljárás elrendelése mellőzendő volt, mert: 1. ha valónak bizonyulna is az, hogy akár a képviselő, akár ennek tudta és beleegyezésével az ő nevében dr. Paczolay Zoltán 1910. évi május 15-től a választásig terjedő időben azt az Ígéretet tette Kovács Péter pataki lakos, választónak, hogy ki fogja járni, hogy nevezettnek börtönbüntetése elengedtessék, mint a képviselő hatáskörétől nagyon távol levő és különben is Felség-jog oly előnyigéretnek nem tekinthető, amely a törvény 3. §-ának 2. pontja alá vonható érvénytelenségi okul szolgálhatna. 2. mert ha való lenne is az, hogy ugyanazon időben Marton Pál biztositási ügynök hugyagi lakos választónak a képviselő, vagy ennek nevében is tudta és beleegyezésével dr. Paczolay Zoltán azt az Ígéretet tette, hogy felesége részére, aki Hugyagon tanítónő, az elmaradt korpótlék kiutalását fogja kieszközölni, ez az igéret sem szolgálhat a törvény 3. §-ának 2. pontja alá vonható érvénytelenségi okul, mert az előadott tényállás nem kimerítő, abból nem ismerhető fel valamely előnyigéret, sőt inkább az tűnik ki belőle, hogy valamely törvényes jogos korpótlékról van szó; 3. mert ha akár a képviselő, akár ennek nevében és tudta és beleegyezésével dr. Paczolay Zoltán és dr. Sztranyovszky Sándor azt Ígérték volna Párizs István lévai, ipolyvarbói lakos választónak, hogy megszerzi neki az ezüst érdemkeresztet, ez az igéret, iniután abban valamely vagyoni előny fennforgása nem ész1*