Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A M. Kir. Curia és a Kir. táblák elvi jelentőségű döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 22. kötet (Budapest, 1912)

56 A m. kir. közigazgatási bíróság közigazg. osztályának határozatai. Vasúti és mezőrendőrségi ügyekben. 57. Vasúti állomáshoz vezető ut épitési költségeihez való hozzájárulás alól a különben érdekelt ipartelep tulajdonosát nem mentesiti az a körülmény, hogy a vasúti állomáshoz vezető saját iparvágánya van. Kb.: Az összekötő ut szükségessége a vasúti állomás létesítéséből következik; a törvény szóban levő rendelkezése pedig azt czélozza. hogy az államás tekintetében nagyobb mértékben érdekelt ama kereskedelmi és iparvállalatok hozzájáruljanak az összekötő ut épitési kötlségéhez: amely vállalatoknak az ut a vasúti állomáshoz való közlekedést megnyitja. Ha ettől a költségtől a vállalatot saját iparvágányának létesítése mentesítené, ebből a költségtől az az állapot következnék be, hogy a költség teljesen a kisebb érdekeltekre nehezedik; és különösen visszás helyzet állana be akkor, ha az iparvágány később létesíttetik, amikor is az elvnek alkalmazása azt eredményezné, hogy a vállalat által az ut épitési költségéhez szolgáltatott hozzájárulás neki visszatérittessék. Végül a méltányosság követelményével sem ellenkezik az, hogy a nagy váralatok, melyek külön összekötő iparvágányt létesítenek, ennek ellenére is hozzájáruljanak az összekötő ut énitési költségéhez; mert éppen az ilyen vállalatoknál az állomás létesítésével nyert előny bőségesen kárpótolja az ut építéséhez való aránylag csekély hozzájárulásukat. Mindezeknél fogva, az ut épitési és kisajátítási költségeitől való mentesítést czélzó részében a panasz alaptalan; a költség mérvére nézve pedig a panasziratban nincs oly adat, mely esetleg a hozzájárulás összegének mérséklésére vezethetne. Az útnak az iparvágány következtében való nem használása a kezelési és fentartási költségeknél bír csak jelentőséggel; mert ez a költség jelentkezik az ut tényleges használatának egyenértékéül. (Kb. 5742/910. K. szám.) Vallási és népoktatási ügyekben. 1848: IX. t.-cz.; 1886: XXII. t.-cz. 129. §. 58. Az 1848 előtt fennállott úrbéres község terhét tevő hitfelekezeti kiadások most a politikai községet terhelvén, az e czélra kivetett községi adó fizetése alól az illető egyháznak ott állami adót fizető patrónusa nem mentesíthető. A magyar királyi közigazgatási bíróság a felfolyamodás folytán a 6290/908. számú alispáni visszautasító végzést hatályon kívül helyezi s a beadott felebbezést, mint panaszt, a többi panaszszal együtt érdemi elbirálás alá veszi, ennek eredményéül a rendes költségvetések elleni panaszoknak helyt nem ád, Cs. község 1908. évi 793/8411. szám alatt hozott határozatát azonban hatályon kivül helyezi s a törvényhatósági bizottságot utasítja, miként az ezen pótköltségvetésnek megállapítása ellen a panaszos főkáp-