Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A M. Kir. Curia és a Kir. táblák elvi jelentőségű döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 22. kötet (Budapest, 1912)

Törvényes osztályrész és kötelesrész. 181 juttatott érték számításba nem jön. (Curia 1911 szept. 5. 801/911. sz. a. I. p. t.) 280. Jogszabály ugyan, hogy a szülő által kielégített leszármazó a szülő után megnyílandó örökösödési kapcsolatból a neki juttatott értékkel együtt kiesik, s ekként örökösödésben nem részesül: mindazonáltal, ha a kielégítés után a szülő megmaradt vagyonát a kielégített leszármazónak ajándékozta: ezen jogügylet által a szülő a leszármazóval előzőleg kötött kielégítési jogügylettől elállottnak tekintendő; miáltal ez a leszármazó ismét belépett az örökösödési kapcsolatba. Ebből folyóan az ezzel a leszármazóval szemben követelésbe vett kötelesrész kiszámításánál ez a leszármazó, úgyszintén a neki kielégítésül előre adott érték is figyelembe veendő. (Curia 1911 október 26. 2244/911. sz. a. I. p. t. Hogy a szülő által ennek életében kielégített örökös a kötelesrész kiszámításánál nem vehető számításba lásd C. 4544/903. Gr. VI. 618. 1. Az előre kapott érték figyelembe vételét illetőleg lásd C. 2605/99. Gr. VII. 619. 1.) 281. A lakodalmi költség nem tekintendő előre adott értéknek és a kötelesrész kiszámításánál nem jön figyelembe s igy betudás tárgyát nem képezi. (Curia 1911 ápril. 10. 4028/910. sz. a. I. p. t.) A kötelesrész kiszámításának alapjául vett vagyonértékhez, a kisebb alkalmi ajándékok kivételével, mindén ajándékozott vagyon hozzászámítandó; a leszármazó örökös örökrészébe azonban csak azok a visszteher nélkül adott vagyonértékek nem számitandók be, melyeknek betudását az örökhagyó kifejezetten vagy a körülményekből kétségtelenül megállapíthatóan kizárta. C. 1910 jun. 28. 2095/S10. V. ö. XVI. 196 lapján összeállított joggyakorlatot. 282. A kötelesrész kiszámításának alapjául az a vagyonérték szolgál, melyet az örökhagyó gyermekeinek még életében előre adott, továbbá, melyet még életében elajándékozott s végül, amely halála után hagyatékában maradt. — Az anya utáni kötelesrészbe be nem számitható az, amit a szükségörökös az apai javakból kapott. (Curia 1910 decz. 9. 3657/910. sz. a. I. p. t.) 283. Ha az átruházott vagyonból az átruházó eltartása ki nem telik: az átruházott vagyon értékéül a kötelesrészre jogosítottal szemben nem a tízszeres adóérték, hanem az átruházó haláláig lefolyt időtartamra tényleg kiadott tartásdíj fogadandó el. (Curia 1911 nov. 8. 1848/911. sz. a. I. p. t.) A visszteher nélkül eszközölt vagyonátruházás joghatálya a kötelesrész szempontjából csak az átruházó szülő halála után támadható meg. C. 6791/99. (Gr. VII. 638. 1.) Az átruházott vagyon átvételével vállalt oly kötelezettség, amely az átvett vagyon jövedelméből fedezhető, ellenértéknek nem