Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A M. Kir. Curia és a Kir. táblák elvi jelentőségű döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 22. kötet (Budapest, 1912)

Házassági törvény. 115 A m. kir. Curia: Az elsöbiróság peres felek házasságát felpe­res keresete alapján alperes hibájából és vétkesnek nyilvánitása mellett felbontotta, de alperes kérelme folytán felperest is vétkes­nek nyilvánította. Ez ellen az Ítélet ellen egyedül felperes élt fe­lebbezéssel a miatt, mert ő is vétkesnek nyilváníttatott & a másod­biróság az elsöbiróság Ítéletének a házasság felbontását tárgyazó részét felebbezés hiányában érintetlenül hagyta s az elsöbirósági Ítéletnek csupán a felperes vétkességét tárgyazó részét vette vizs­gálat alá. Abban az esetben, ha azért, mert az elsöbiróságnak a házas­ságot felbontó Ítélete ellen csupán a vétkességnek megállapítása miatt adatott be felebbezés, az elsöbirósági ítéletnek a házasságot felbontó része, mint nem felebbezett rész, jogerőre emelkedettnek volna tekinthető, akkor ennek folyománya az volna, hogy a há­zasság az elsöbirósági Ítélet elleni felebbezési határidő lejárta napján az 1894: XXXI. t.-cz. 73. §. b) pontja alapján megszűnt­nek volna veendő. Minthogy azonban az 1894: XXXI. t.-cz. 85. §-a értelmében a házasfelek vétkessége csakis az ellenük bizonyított, az 1894: XXXI. t.-cz. 76—80. §§-aiban meghatározott és birói Ítélettel meg­állapított bontó ok alapján mondható ki: valamely már megszűnt házasságra nézve pedig a volt há­zasfelek bármelyikére vonatkozólag, utólagosan bontó ok Ítélettel nem állapitható meg és ezzel kapcsolatban vétkesség sem mond­ható ki, ennek folytán kétségtelen, hogy a vétkesség kérdése, mint az előzőleg megállapítandó bontó oknak folyománya, olyan szoros kapcsolatban van magával a házasság felbontásának kérdésével, hogy csakis ezzel egységesen és együttesen bírálható el. Ebből önként következik, hogy a felbontás és a vétkesség kérdése, még abban az esetben is együttesen vizsgálandó s egy­séges ítélettel döntendő el, ha az ítélet ellen a bontás kérdésében nem, hanem csupán a vétkesség kérdésében adatott be felebbezés, ezekre való tekintettel a másodbiróság lényeges eljárási szabályt sértett meg azzal, hogy az elsöbiróság ítéletét a házasság felbon­tását tárgyazó részében felebbezés hiányában érintetlenül hagyta és csupán a felperes vétkességének kérdését tette vizsgálat és el­bírálás tárgyává, a miért is Ítélete a fent hivatkozott törvény­szakasz alapján hivatalból meg volt semmisítendő, s a másod­bíróság szabályszerű eljárásra volt utasítandó. (1911 márczius 7-én. 4799. sz.) Lásd a 77. §-nál közölt C: 3530/910. sz. Ítéletet. 90. §. 195. I. Ha az ideiglenes nőtartás iránti egyesség óta a férj jöve­delme emelkedett; ez alapon a nőnek az ideiglenes tartásdij összegénél magasabb tartásdij megitélhető. II. A férj a tartásnak birói letét által való biztosítására is szük­>ég esetén kötelezhető.

Next

/
Oldalképek
Tartalom