Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A M. Kir. Curia és a Kir. táblák elvi jelentőségű döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 22. kötet (Budapest, 1912)

108 Családjog. nek beleegyezését is, s határozatának csupán az az indoka helytelen, mely szerint azzal is megelégedett volna, ha a fél az atyának, mint törvényes képviselőnek a beleegyezés megadásában való gátoltságát gyámhatósági határozattal igazolta volna; mert ennek gyámhatósági megá-lapitása az anyát még törvényes képviselővé nem tette volna, miért is indokolt volt az utóbbinak kérelme abban az értelemben, hogy az árvaszék őt a beleegyezésnek törvényes képviselői minőségben való megadására felhatalmazza, vagyis a szülői beleegyezésre jogosult anyát egyúttal törvényes képviselővé is tegye, bogy igy beleegyezését mind a két minőségben megadhassa. A kérelem elbírálásánál tehát az 1877: XX. t.-cz. 23. és esetleg 22. §-ának alkalmazásba vételével és pedig az atyai hatalom gyakorlatának felfüggesztésével, vagy amennyiben a 22. §. tényálladéka megállapítható, az atyai hatalom megszüntetésével folyamodó anyát a gyámságban megerősíteni és ezzel a kiskorú menyasszony törvényes képviselőjévé is kellett volna tenni. V. ö. B. M. 123.726/903. (Gr. X 41. I) 55. §. 187.1. Az a körülmény, hogy a férj házasságra lépésekor bujakóros volt és ugyanazzal a betegséggel aztán nejét is megfertőztete, a nőnek a férjével faló életközösség megszüntetésére jogos okul szolgál, sőt még azzal is, megtévesztés indokából a kötött házasság érvénytelennek mondatott ki. — II. A vagyoni viszonyoknak a tartásdij összege tekintetében mérlegelése szempontjából nincs szükség arra, hogy a fél vagyona leltárszerü pontossággal megállapitassék, mert a bíróság a tartásdij összegét a fenforgó körülményeknek mérlegelésével belátása szerint állapitja meg. (C. 1911 május 9. 30/911. g. sz.) Állandó gyakorlat. Lásd C. 609/903. (Gl. II. 1. 12. 1.; Gr. XVII. 44 1.) 77. §. 188. Hogy házastárs az életközösség birói felhívás daczára vissza nem állította, ő maga a házasság felbontását nem kérheti. Ha azon házastárs kéri a házaság felbontását, aki az életközösséget megszüntette és nem bizonyítja, hogy erre házastársa magaviselete kényszeritette; az ügy üy állásában neki lett volna kötelessége a birói felhivás kibocsátását megelőzően házastárshoz magánúton békítően közeledni, őt az életközösség visszaállítására felszólítani és csak akkor, ha ez ezt megtagadja, lett volna joga a megtagadástól számított hat hónap leteltével a birói felhivás kibocsátását kérni. (1910. évi deczember hó 22-én. 3271. sz. Hasonló: C. 3530/910.) Életközösségi felhivás személyessége C. 646/909. (Gr. XVI. 104. 1.) C 2545/97. és C. 1522/27. (Gl. II. 126—128. 1.) — A. H. T. 77. §-a alapján