Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A M. Kir. Curia és a Kir. táblák elvi jelentőségű döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 21. kötet (Budapest, 1911)

Közigazgatási birőság-?, minisztertanácsi és hatáskörbirósági határozatok 148. Az 1894:XIL t.-cz. a büntetőtörvénykönyvekben meghatározott cselekmények közül csak azokat minősiti — egyéb feltételek mellett — mezőrendőri kihágásoknak, melyek a mezőgazdaság czéljaira szolgáló területeken és dolgokon követtetnek el. A temető pedig ebben a minőségben a mezőgazdaság czéljaira szolgálónak nem tekinthető. Az a tett, hogy a temetőből 30 K értékű virág a tulajdonos belegyezése nélkül elvétetett, különösen a Btk. 336. §-ának 2. pontja alá vonható minősítő körülmény hiányában, a Btk. 333. §-ába ütköző lopás vétségének, de nem az 1894: XII. t.-cz. szabványai alá sorozható mezőrendőri kihágásnak külső ismérveit tünteti fel. (Hb. 1910. szept. 26. 1910. 37. sz.) 149. A mezőrendőri kihágásból eredő kárkövetelés elbírálását az 1894: XII. t.-cz. 108. §-a a közigazgatási hatóság hatáskörébe utalja minden kivétel nélkül, tehát abban az esetben is, ha ennek a kárnak értéke előzetesen fel nem becsültetett. (Hb. 333/909. sz.) 150. Az 1890:1. t.-cz. 129. §-a az utak fedőanyagának magánczélokra való felhasználását kihágásnak minősiti ugyan, de ha valaki a szállított, de még át nem vett ut fedőanyagát jogtalan eltulajdonítás czéljából elveszi, nem az 1890:1. t.-cz. 129. §-ában meghatározott kihágást, hanem a Btk. 333. §-ába ütköző lopás vétségét követi el. Az ily ügy elbírálása nem a közigazgatási hatóság, hanem a kir. biróság hatáskörébe tartozik. (Hb. 1910. évi 40. sz. határozata.) 151. Hatásköri összeütközés felmerülésének kérdése, ügyvéd mint zárgondnok felfolyamodásában használt sértő kifejezések miatt indított fegyelmi és büntető ügyben. (Hb. 1909. 43. sz.) Az 1905. V. 790/45. számú beadványnyal elkövetett cselekmény felett egyfelől a sz.-i kir. járásbíróság, mint rendes büntető biróság, másfelől a m. kir. Kúria, mint kisebb fegyelmi biróság hozott ítéletet. A m. kir. Kúria az országnak legfelsőbb rendes bírósága s csupán azért, mert kivételesen, mint fegyelmi biróság járt el, közigazgatási hatóságnak nem tekinthető; közte és egy másik rendes biróság között tehát az 1907 : LXI. t.-cz. 7. §-ában felsorolt hatásköri összeütközések eseteinek egyike sem merülhet fel. Az 1905. V. 79(»/i6, számú beadványnyal elkövetett cselekmény miatt a sz.-i ügyvédi kamara, mint fegyelmi biróság által megindított eljárásban végérvényes határozat hozására szintén a m. kir. Kúria lévén hivatva, az imént előadottak az ügynek e részére is állanak. 152. Ha a kir. járásbíróság oly ügynek bocsátkozott tárgyalásába, mely ügy téuyálladékánál fogva kisebb körű hatóság elé