Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A M. Kir. Curia és a Kir. táblák elvi jelentőségű döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 21. kötet (Budapest, 1911)

Szolgálati viszony 59 részére teljesített szolgálataikról nem szokásos cselédkönyvibe iktatott bizonyítványokat adni; figyelemmel továbbá arra, hogy a közönséges tapasztalat szerint, kocsisul az ápolására bizott állatokra és a szolgálatadónak ezekhez füzGIó anyagi érdekeire tekintettel napszámosok hónapokon át való alkalmazása sem szokásos; figyelemmel végre arra, hogy a lefolytatott tárgyalások nem nyújtanak adatot a tekintetben, hogy az e.-i kőszénbánya részvénytársaság a szorosan vett szénkiaiknázáson kivül, vagy ezzel kapcsolatban egyéb az 1884 : XVII. t.-c. rendelkezései alá eső ipart is űzne és hogy V. M. ezen külön iparág üzemében volt volna alkalmazva: a hatásköri bíróság is arra a meggyőződésre jutott, hogy V. M. panaszos, illetve felperes az „e.-i kőszénbánya részvénytársaság" szolgálatába az 1870 : XIII. t.-c, 1. §-a alá eső szerződés mellett cselédként fogadtatott fel. Minthogy pedig ebből a szerződési viszonyból származtatott bérkövetelésének megbirálására a most idézett törvény 115. és 116. §-ai szerint a közigazgatási hatóságok hivatvák: ennélfogva a felmerült hatásköri összeütközést a közigazgatási hatóság hatáskörének megállapításával kellett megszüntetni. V.'ö. Hb. 61/908. sz. (Gr. XVI. 53. 1.) 115. Uradalmi szesrődményes kovácsok gazdasági cselédeknek tekintendők és bérköveteléseik a cselédügyi hatóságok előtt érvényesítem!ők. (Hb. 1910. jun. 13. 74. sz.) 116. A községi kisbíró akár cselédnek, akár bizonyos hatósági teendőket is végső (hnsvizsgálat) községi alkalmazottnak tekintessék: szolgálatból származó követelése tárgyában a határozathozatal a közigazgatási hatóság hatáskörébe tartozik. (Hb. 53/1910. sz.) Jogtalanul elbocsátott cseléd követelésére nézve szintén a közigazgatási hatóság bir hatáskörrel. Hb. 2/909. (Gr. XVI. 46. 1.) 117. Az 1884: XVII. t.-cz. 176. §-a értelmében a közigazgatási hatóság hatásköre szempontiából közömbös, hogy a bepanaszolt iparosnak volt-e inai-igazolványa. (Hb. 1910. febr. 21. 138/1909. sz.) Az 188 i. évi XVII. t.-c. kötelezi ugyan az iparost iparigazolvány, illetve iparengedély váltására, de az igazolványt nem teszi az iparoí i minőség feltételévé s az iparos jelleget az iparűzés ténye állapítja meg: mirthegy e szerint az, hogy volt-e vagy nem volt az alperesnek a szóban levő időben iparigazolványa, a hatáskör szempont-