Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A M. Kir. Curia és a Kir. táblák elvi jelentőségű döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 21. kötet (Budapest, 1911)

22 A m. kir. közig, bíróság közig. oszt. határozatai 1886: XXII. törvényczikk 130. §. második bekezdése szerint kell fedezni. (Kb. 5097/1909. sz.) 1904: XI. t.-cz. 13. Az állami fizetéskiegészités éppen ugy alkotórésze a helyettes jegyző, valamint a segédjegyző illetményének, mint a községi fizetés és amennyiben s amely időponttól fogva a helyettesnek a rendes községi fizetésre igénye van, annyiban és attól az időponttól kezdődőleg tőle az állásával egybekötött fizetéskiegészités sem tagadható meg. Kb.: Panaszló a nyugdíjazás következtében megüresedett k.-i körjegyzői állásra 1906. évi január hó 2-án helyettesittetett, s ezen minőségben 1907. évi június 15-ig teljesített szolgálatot. Panasza a királyi belügyminiszter 130.759/1906. szám alatt kelt s a 34.787/1908. számú leirattal módosított határozatának azon része ellen irányul, melvlyel tőle az állami fizetéskiegészités 1906. évre megtagadtatott. A belügyminiszter ezt az intézkedését azzal indokolja, hogy a helyettes jegyzőknek csak a 130.800/1907. számú körrendelet alapján van igénye az állami fizetéskiegószitésre, ezen szabály hatálya azonban csak az 1907. január 1-től történt helyettesítésekre terjed ki. A bíróság azonban a helyettes jegyzőnek a megüresedett jegyzői állással járó fizeíéskiegészitéshez való igényét nem az idézett belügyminiszteri körrendeletből, hanem az 1904. évi XI. törvényczikkből származtatja. Ezen törvény ugyanis a jegyzők létfentartása érdekében megállapítja a jegyzői fizetés minimumát: s ott, ahol a jegyző összes javadalma a minimumon alul van, a javadalom kiegészítését rendeli el. melynek terhét az állam, ott pedig, ahol erre a törvényben meghatározott feltételek megvannak, részben vagy egészben a község viseli. Az államnak ez a hozzájárulása tehát a jegyzői fizetésnek énpen oly alkotó része, mint a községi alapfizetés, illetőleg a községi fizetéskiegészítés. Ez a törvényes elv és annak jogi következményei pedig a helyettes jegyzők illetménve kérdésénél is irányadók. Mert mintán a törvény az állami fizetéskiegészitéshez való igény szempontjából a helyettes és a megválasztott jegyzők között különbséget nem tesz. a megüresedett állásra helyettesitett jegvzönek az illető állással egybekötött állami fizetéskiegészitésro való igény? is ugyanazon jogelvek és törvényes szabálvok alá esik. mint a községi fizetéshez való igény kérdése: következésképen tehát amennyiben a helyettes jegyzőt a községi fizetés megilleti, annyiban az állami fizetéskiegészitéshez, mint a jegyzői javadalom ugyanolyan jogi természetű alkotórészéhez is joga van. A helyettes jegyzők illetményének a kérdését az állami fizetéskiegészitéshez való igény szempontjából a magyar királyi belügyminiszter az idézett 130.800/1907. számú körrendeletének 6. és 7. §-aiban ugyanezen az alapon rendezte. Az ott foglalt rendelkezések azonban a fentiek szerint csak az 1901: XT. törvényczikk alapelveiben találják igazolásukat, mert nincsen a törvénynek olyan