Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A M. Kir. Curia és a Kir. táblák elvi jelentőségű döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 21. kötet (Budapest, 1911)

A Curia bíráskodása képviselőválasztási ügyekben 11 De a kérvényben felhozott tények alapján az 1899. évi XV. t.-cz. 3. §-ának 2. pontjában foglalt érvénytelenségi ok sem volt megállapítható és a bizonyítás e tekintetben is mellőzendő volt. A kérvényben ugyanis e tekintetben csak az a tény van felhozva, hogy panaszlott ugyanazon 9 választó részére, aki nála a fenti ebbiek szerint megjelent, számszerűleg meg nem is jelölt nagyobb összeg pénzt adott át a községi biró kezéhez ezen szavakkal: „én még maguknak adós vagyok biró ur" és hogy a nevezett választók ezt felosztották. Ez a tény azonban az 1899. évi XV. t.-cz. 3. §-ának 2. pontjában foglalt érvénytelenségi ok megállapítására nem elegendő, mert magából a panaszlottnak fenti nyilatkozatából, tekintettel arra is, hogy panaszlott a nála megjelent polgároknak egyéb magánjogilag érvényesíthető jogczimen is adósa lehetett és tekintettel arra is, hogy a kérvényben foglalt tényállítások még azt sem tartalmazzák, hogy a panaszlott a pénz átadásával kapcsolatban a nála volt polgárok előtt a választást és szavazataikat csak szóba hozta volna is, a panaszlott eme cselekményéből az, hogy a nála megjelent választópolgároknak abból a czélból adott pénzt, hogy ezek reá szavazzanak, még következtetés utján sem volna megállapítható. Igaz, hogy e részben kérvényezők bizonyítékot ajánlottak arra, hogy a fennebb megnevezett 9 választó több tanú előtt később ugy nyilatkozott, hogy a pénzt azért kapták, hogy panaszlottra szavazzanak. Minthogy azonban ezekből a nyilatkozatokból még azok bebizonyítása esetén sem volna panaszlottnak cselekvőségét bizonyító közvetlen bizonyíték beszerezhető, ezeknek a nyilatkozatoknak bizonyítását a C. lényegteleneknek találta. (G. 1910. decz. 29. 1162/910. cur. bír. sz.) V. ö. C. 211/909. cur. bír. (Gr. XVI. 846. 1.), C. 544/902. cnr. bir. (Gr. V. 221 1.) 4. Az 1899. évi XV. t.-cz. 23. §-a értelmében a kérvényben sorolandók fel azok a tények, amelyek alapján a választás érvénytelenítése kéretik s a 70. §-a értelmében a kérvény a tárgyaláson ujabb érvénytelenségi okokkal és tényekkel ki nem egészíthető. A törvénynek ebből a rendelkezéseiből folyik, hogy — mivel az ezen eljárás szerint elbírálandó ügyekben a 46. §. értelmében nyomozásnak helye nincs és csakis a felek által kellő helyen és módon felhozott tén7^ek jöhetnek figyelembe, — az egyes érvénytelenségi tények magában a kérvényben teljes határozottsággal és olyan módon terjesztendők elő, hogy azok felhozott alakjukban tétethessenek bizonyítási eljárás tárgyává, mert csak az ilyen tényelőadás alapján állapitható meg minden kétséget kizáróan, hogy a felhozott tény a vonatkozóim felhívott érvénytelenségi ok ismérveinek megfelel-e? Ebből a jogi álláspontból kiindulva a kir. C. ugy találta, hogy a kérvényben I. „Abszolút érvénytelenségi okok" czime alatt B) 1—9.