Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A M. Kir. Curia és a Kir. táblák elvi jelentőségű döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 21. kötet (Budapest, 1911)

A végrendelet visszavonása. Szerződési öröklés 161 A végrendelet visszavonása. 1876: XVI. t.-cz. 35. •§. Terv. 1910—1914. §. 297. I. Az írásbeli végrendelet szabályszerű szóbeli végrendelettel is visszavonható. II. Áz által, hogy a végrendelkezés tárgyát képezett valamely ingatlanról később az örökhagyó élők közt rendelkezett, a végrendelet nem vesztette el hatályát. (C. 1910. nov. 29. 3593/910. sz. I. p. t.) Ad II. A halálesetre szóló ajándékozás az ajándékozót nem gátolja abban, hogy a halálesetre elajándékozott vagyonáról életében eltérően és érvényesen rendelkezzék. C. 4189/901. (Gr. VII. 584. lap.) 298. Ha az örökhagyó a már korábban alkotott végrendeletét széttépni akarta, de ebben egyik hozzátartozója által azzal a megtévesztő kijelentéssel gátoltatott, hogy ő azt már eltépte: a végrendelet nem visszavontnak (amihez végrendeleti alakszerűség szükséges), hanem megsemmisitettnek mondandó ki. (C. 1910. okt. 26. 3025/910. sz. I. p. t.) V. ö.: C. 1025/908. (Gr. XVI. 188. 1.) Szerződési öröklés. 1876: XVI. t.-cz, 33. §. 299. Ágyassági viszony nem teszi erkölcstelenné és igy jogilag érvénytelenné az ily viszonyban élők közt létrejött halálesetre szóló szerződést. (C. 1910. okt. 4. 2546/1910. sz. I. p. t.) V. ö.: a Gr. XVI. 277—279. lapjain közölt joggyakorlattal. 300. Ajándékozási szerződés halálesetre szólónak tekintendő, ha ez rendelkezésével arra vall, hogy a vagyona felett intézkedő vagyonáról végintézkedést akart tenni. C: Az alperesek felülvizsgálati kérelmükben azt panaszolják, hogy a fele'bbezési biróság anyagi jogszabályt sértett meg, midőn a :/. a. ajándékozási szerződést halálesetre szóló ajándékozásnak minősítette és azt azért mondotta ki hatálytalannak, mivel az az 1876. évi XVI. t.-cz.-ben előirt alaki kellékeknek meg nem felel. Ez a panasz nem állhat <meg. A •/. a. ajándékozási szerződés, amelyet nem elnevezése, hanem tartalma és az azt megkötő feleknek abban megnyilatkozó akarata szerint kell jogi szempontból megitélnii és minősíteni, csaknem minden egyes rendelkezésével arra vall, hogy a felperes ebben az okiratban vagyonáról végintézkedést akart tenni, de arra vall az a tény is, hogy a felek a /. a. okiratba foglalt jogügyletnél négy tanút alkalmaztak, tehát annyit, amennyit az 1876: XVI. t.-cz. az adott Döntvény XVII. 11