Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A M. Kir. Curia és a Kir. táblák elvi jelentőségű döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 20. kötet (Budapest, 1910)

pénzügyi osztályának határozatai 87 kamattérítésnek: helye; viszont ugyancsak ennek az idézett törvényrendelkezésekből szükségképen következő elvnek az alapján rendeli a magyar királyi pénzügyminiszter (a Pénzügyi Közlöny 1895. évi 7-ik számában a 90-ik lapon közlött) 47386/1894. számú rendelete azt, hogy akkor, amikor valamely adózó állami adóval nem tartozik: esetleges befizetései elfogadandók ugyan, de azok után a kamattérítések nem számithatók fel és az ily összegek egyelőre túlfizetések gyanánt könyvelendők. A tárgyiratokból kitetszik, hogy az elbírálás alatt álló esetben, mint a benyújtott alapkérvényben előadottak is igazolják, az 1905. évi május hó 9-ik napján, augusztus hó 21-ik napján és november hó 14-ik napján, valamint az 1906. évi május hó 17. napján önkéntesen eszközölt befizetések utáni kamattérítésről van szó. Figyelemmel pedig az 1904.: XXI. törvényezikk hatályának az 1904. évi deczember hó 31-ik napjával bekövetkezett megszűnésére, valamint az 1906: II. törvényezikk hatályának az 1906. évi június hó 9-ik napjával bekövetkezett kezdetére, nem szenved kétséget, hogy az 1905. évi január hó 1-ső napjától az 1906. évi június hó 9-ik napjáig, vagyis tehát a fentebbiekben felsorolt befizetések ideje alatt, állami költségvetési és illetve ezt pótló felhatalmazási törvény hiányának ideje forgott fenn, amely idő alatt tehát a törvényben megszabott időpontokban esedékessé váló adótartozás nem keletkezett, aminek következtében ezekre a befizetésekre nézve az előrefizetés czimén való kamattérítésnek az előbbiekben kiemelt általános és különös feltételei, fenn nem forognak és pedig annyival kevésbé, mert panaszosok felebbezésükben és panasziratukban is kifejezetten magukévá teszik a panaszolt határozat indokolásába is belefoglalt azt az elvet, hogy az állami költségvetési és illetve ezt pótló felhatalmazási törvény hiányának idején az adók esedékesekké nem válnak, vagyis tehát azt, hogy ennek időtartama alatt oly adótartozás, melynek nem teljesítése az adózóra késedelmet és illetve ezzel járó következményeket, s viszont amelynek teljesítése az adózóra előrefizetést és illetve ezzel járó következménveket állapitana meg, nem keletkezhetik. (26828/907. P. sz.) Az iskolai adó olyan közszolgáltatás, mely közigazgatási utón hajtandó be s ez a behajtás a jogosultnak egyszerű s önérthetöleg bélyegmentes bejelentésére elrendelendő s foganatositandó. Amidőn tehát a hitközségnek elnöke a tartozásnak kifizetése végett a gyámhatósághoz fordult, ezt az iskolai adónak behajtását ezélzó beadványt másnak, mint hivatalos jellegű, tehát bélyegilleték alá nem eső levelezésnek minősíteni nem lehet. (Közigazgatási bíróság 15,767/908. P. sz.) A rétek termésében sáskapusztitás által okozott elemi csapás esetében, ha a sáskapusztitás egész dűlőket magában foglaló területre terjedt ki, az elemi kár ezimén való adóelengedésnek helye van. (7915/1909. P. szám.)