Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A M. Kir. Curia és a Kir. táblák elvi jelentőségű döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 20. kötet (Budapest, 1910)

78 A m. kir. közigazgatási biróság vei állapítandó meg, de az ekkép megállapított összeg, a 19. §-ban kijelölt minimális tételeknél rendszerint nem lehet kisebb. A felszólamlási bizottság azonban fel va,n jogosítva, hogy az adózó által előmutatott egész hitelességgel biró világos adatok és bizonyítékok alapján a keresetadóval megrovandó tiszta nyereményt a minimális tételek segélyével kiszámitottnál kisebb összegben is megállapíthassa. E szerint a törvény kisegítő eszközül rendeli a minimális tételek alkalmazását. A 19-ik §. 2-ik pontja, mészárosoknál (henteseknél, húsvágóknál) a minimális adótételeket az adóévet megelőző évben levágott állatok számához mérten darabonként meghatározott egységösszegekben állapítja meg. Ebből a tarifaszerü rendelkezésből következik, hogy az mindazoknak az iparosoknak keresetadójára vonatkozik, akik élő állatot vágnak le, és hogy a minimális tételek csak egészben nyerhetnek alkalmazást, tekintet nélkül arra, hogy a húsvágók, az általuk levágott állatok húsát kicsinyben közvetlenül a fogyasztóknak vagy nagyban továbbelárusitóknak adják el. Nem dönti meg ennek az álláspontnak a helyességét az a körülmény sem, hogy a hust megvevő tovább elárusitók terhére is kereseti adó vettetik ki, nem pedig azért, mert, ha ezek maguk nem vágnak le élő állatot, velük szemben a minimális tételek a törvény 19. §-a 2-ik pontja alapján nem alkalmazhatók s amennyiben adójuk minimális alapon nyer megállapítást, ennek csak a most felhívott §. 5-ik pontja értelmében a lak- és üzlethelyiségbér alapján fejleszthető minimális adó alapon lehet helye. Abból, hogy a 19-ik §. 2-ik pontjában meghatározott minimális tételek meg nem oszthatók, természetszerűen nem következik az, hogy ezek a minimális tételek minden esetben alkalmazandók, mert a 18-ik §. második bekezdése törvényes alapot nyújt arra, hogy amennyiben az adózó fél ennél kisebb kereseti nyereményt igazol, az adó ezen kisebb alapon vettessék ki. Mindezek alapján ki kellett mondani, hogy az 1875. évi XXIX. törvényczikk 19. §-ának 2-ik pontjában meghatározott minimális tételek teljes összegének megfelelő III. osztályú keresetadó azok terhére is kivethető, akik az általuk levágott állatok húsát tovább elárusítóknak nagyban adják el. A közigazgatási biróság pénzügyi osztályának 31. számú döntvénye. (1875: XXIX. t.-cz. 15. §. és 1887: XLV. t.-cz. 10. §.) Sorsjegy elárusitásával foglalkozó személy vagy nyilvános számadásra kötelezett vállalat és egylet kereseti adójának kivetésénél, az el nem árusított sorsjegyekre esett nyeremény az adóalaphoz hozzá nem számítandó.