Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A M. Kir. Curia és a Kir. táblák elvi jelentőségű döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 20. kötet (Budapest, 1910)

pénzügyi osztályának határozatai 69 ingatlanok tulajdonosának személyében beállott változás esetén, az uj tulajdonos által kiállított, személyes fizetési kötelezettséget megállapitó nyilatkozat illetékmentes. (A m. kir. pénzügyminiszter 1908. 3389. P. M. szám alatt kelt határozata.) Ha ingatlanok közös tulajdonosai a vagyonközösséget akkép szüntetik meg, hogy a közös ingatlanokat részben az egyes társtulajdonosoknak, részben pedig másoknak eladják és a Tételárak felett osztoznak meg: a vásárló tulajdonostársak által fizetendő adásvevési illeték kiszabásánál a velők kötött adásvevési szerződésben megállapított vételárból levonandó az az összeg, amely őket az összes ingatlanok vételárából mint tulajdonosokat megilleti. (Kb. 15,793/909. P. sz.) Az illeték fizetése iránt az állami költségvetési törvényen kivüli (az úgynevezett ex-lex) állapot ideje alatt kézbesített intés jogi ha tálylyal nem bir és a megkezdett elévülés folyamatát félbe nem szakítja. (20124/1908. P. szám.) Leletjutalékra csak bírósági vagy hatósági közegeknek s csak leletek alapján befolyt felemelt illetékekből van igényük. Titkos feljelentőt tehát a leletjutalék meg nem illeti. (A m. kir. pénzügyminiszter 122,638/908. sz. a. kelt határozata.) b) Illetékdijjegyzék. (1. tétel.) Ingatlan adásvétele iránt kötött jogügylet megilletékezésénél a vevő által tűrni kötelezett haszonélvezeti jog értéke a vételárhoz nem üthető, mert az illetéki díjjegyzék 1. tétel 1. jegyzetében foglalt mellékszolgáltatások alatt csak azok érthetők, amelyeket a vevő magára vállal, illetve amelyeket teljesíteni köteles, a haszonélvezet tűrése pedig az aktiv szolgáltatások fogalmi körébe nem vonható. (Kb. 7432/908 P. szám.) (10. tétel.) A jogügylet létrejöttének bizonyítására kiállított okirat alapján, habár azt az okiratot csak az egyik fél állította ki, és habár az a szerződéses megállapodásokat részletesen nem tartalmazza is: a kötött jogügyletre meghatározott illeték abban az esetben is jogosan követelhető, ha az ügylet csak okirat kiállítása esetében tartozik illeték alá. (2192/1909. P. szám.)