Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A M. Kir. Curia és a Kir. táblák elvi jelentőségű döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 20. kötet (Budapest, 1910)

no A m. kir. közigazgatási bíróság (1881: XXVI. t.-cz.) A Tárosoknak és községeknek vásártartási és helypénzszedési joga, — tekintet nélkül ennek a jognak eredetére — nem minősithető oly vagyonnak, amely után a város vagy község illetékegyenértékkel jogosan volna terhelhető. (15906/1908. P. szám.) A nyilvános számadásra kötelezett vállalatok, társaságok, nyilvános intézetek és egyesületek az igazgatóság és felügyelőbizottság tagjainak kifizetett illetmények után nem kötelesek a bélyegilletéket levonni és készpénzben beszolgáltatni, a részvénytársaság vezérigazgatója és jogtanácsosa kezéhez kifizetett illetmények után azonban c kötelezettség fennáll. (Kb. 11804/906. P. sz.) Az illetéki szabályok 138. §-ának (1881: XXXIV. törvényczikk 19. §.) második bekezdésében előirt bejelentés elmulasztása miatt kirótt bírságok ellen irányuló panaszok elbirálása a magyar királyi közigazgatási bíróság hatáskörébe nem tartozik. (12225/1908. P. szám.) (1881: XLT. t.-cz.) Ha az 1881: XLI. törvényczikk 3. és 4- §§-ai alá tartozó városokban nagyobb teleknek több házhelyre való felosztása alkalmából ut nyitása válik szükségessé és a felosztás alá kerülő telek egy része err^ a czélra a városnak ingyen átengedtetik: ennek a telekrésznek átengedése után ajándékozási vagy más vagyonátruházási illeték jogosan nem követelhető. (477/1909. P. szám.) (1881: XXXIV. t.-cz.; 1883: XLIV. t.-cz.) A zárgondnokot a zárlat tartama alatt a magyar királyi pénzügyigazgatóság arra nem kötelezheti, hogy az ingatlant terhelő illetéket az ingatlan jövedelméből minden más követelést megelőzőleg fizesse ki. Kb.: A pénzügyi törvények határozták meg ugyan, hogy minő illetékek és milyen mérvben terhelik az ingatlant vagy ennek jövedelmét, sőt az ingatlan vételára vagy jövedelméből előnyös tételként kielégítendő kincstári követelésekre és ezek között az illetékekre vonatkozólag is nem csak a magánjogi törvények (1881: LX. törvényczikk 189. §.), hanem a pénzügyi törvények is tartalmaznak rendelkezést, ugy hogy kétségtelen, miszerint a polgári bíróságok a kielégítési sorrend megállapításánál nemcsak a végrehajtási törvénynek, hanem az 1881: XXXIV. és 1883: XLIV. törvényczikknek, tehát a pénzügyi törvényeknek rendelkezéseit is szem előtt tartani kötelesek s igy az sem lehet vitás, hogy a te-